Országos központi honvéd-választmány

illetve az annak létalapját alkotó honvéd-egyesületek 1867-68. jöttek létre. A központi választmányt az egyletek 1867 okt. 28. és 29. tartott országos gyülésben szervezték. Az egyletek alakulásának két célja volt. Első célja volt az 1848-49-iki honvédeknek a törvényhozás útján való megóvása; második célja a nagy számban volt rokkant honvédeknek, ezek árvái s özvegyeinek állami ellátása s a munkaképeseknek foglalkozáshoz való juttatása. E célok elérése végett a fővárosban élt számos honvéd küldöttsége 1867 márc. 24. két rendbeli emlékiratot tett le az országgyülés elnöke kezeihez s ez a tény gyorsan maga után vonta az egyesületek alakulását, úgy hogy 1868 őszén már 90 szervezett honvédegyesület állott fenn s azok néhánynak kivételével a mai napig is - fogyott állapotban ugyan - működnek. Már 1867. megkezdték a vidéki honvéd-egyesületek az O.-nak irányítása mellett a honvédséghez tartozott egyeseknek összeirását, honvédigazolvánnyal való ellátását és pontos nyilvántartását. Amint pedig a királyi pár 1867. a százezer arany országos ajándékot az 1848-49-iki honvédek javára adományozta, a szűkölködők segélyezése évről évre nagyobb mérvet öltött. Ma már a törvényhozó testület fordít az állami kincstárból e célra 400 ezer forintot. Van közel 8000 nyugdíjazott és segélyezett honvéd. Az O.-nak feladata a segélyezésnek helyes eszközölhetéséhez szükséges igazolások, felvilágosítások s útbaigazítások nyujtása. Az O. 1894. bizottság nevet vett föl s e néven Péchy Tamás elnöklete alatt Degré Alajos és Busbach Péter alelnökökkel, Balogh Sándor pénzügyi bizottsági elnökkel, Mikár Zsigmond főjegyzővel fennáll. A honvédügy anyagi feladatának fejleménye gyanánt jött létre közadakozásból a 100 egyén elhelyezésére a főváros területén épült honvédmenház. 1873. őszén az O. újabb felhivást intézvén a nemzethez, befolyt annyi pénzerő, hogy az ugyanazon év nov. 30. tartott országos honvédgyülés a háznak kezelését a központi választmány felügyelete alatt e célra alkotott bizottságra bizta. A pénzerő azonban ez úton sem gyarapodván s a háznak föntartása ismételten sanyaruságokkal kényteleníttetvén küzdeni, a budapesti honvédegyesület közbejöttére a kormány 1880 nyara végén tanácskozást hivott egybe, hogy véleményt mondjon a honvédmenház sorsa felett. Ezen tanácskozás egyhangulag kimondotta, hogy a honvéd-menház csak ugy állhat fenn, ha a kormány veszi gondozás alá s fentartásáról gondoskodik, ami 1882. meg is történt. Az öreg honvédek ügye az utóbbi pár évben odáig fejlődött, hogy ma már a honvédek nyugdíjazását és segélyezését a mniszterelnökségben működő külön vegyes bizottság kezeli.

Forrás: Pallas Nagylexikon