Országos magyar gazdasági egyesület

1830. jött létre mint Széchenyi István gróf egyik alkotása, de ekkor neve: Állattenyésztő társaság volt. Első elnöke ideiglenesen Széchenyi István gróf, 1831. Orczy Lőrinc báró, 1832. Keglevics László gróf. Ugyanez évben megvásárolta az Üllői-úton levő telket Károlyi György gróftól, sorsolási kölcsön útján szerezvén be a kellő pénzt s Széchenyi István gróf javaslatára Köztelek nevet nyert, mely a társaság épületének homlokára iratott. Ez évben tartotta első gépkiállítását már Angliából hozatott gépekkel. 1835. a Gazdasági egyesület nevet veszi föl s elnöke Károlyi Lajos gróf lett; fizetéses titoknoka 1836. Kacskovics Lajos, ki az egyesület folyóiratát Gazdasági Tudósítások címen szerkesztette 1841-ig, mely időtől a hetenkint megjelentő Magyar Gazda cseréli föl ugyanazon szerkesztés alatt. 1837. sikerült állat-, gyapju és gépkiállítása volt. 1839. elnök Károlyi György gróf. 1842. a lóversenyügy, amely eddig váza volt az egyletnek, Széchenyi István gróf javaslatára különválik a Lóverseny-egylet megalakítása által. 1842. József nádor lett az egyesület pártfogója. Örökébe lép 1847. fia István. 1840. a Mezei Naptárt és a Gazdasági Kis Tükört adja ki. 1840-46. több mintagazdaságot szemlélt meg és ösmertetett. 1841. gyapjukiállítást és nagy ekeversenyt rendezett. 1844 meghalt az egyleti működés eddigi lelke, Csapó Dániel alelnök. 1847. építette fel Köztelek palotáját közadakozásból. 1848-49. Havas kormánybiztos rokonszenve megnyeretvén, az egyesület ügyeit Andrássy György gróf elnöklete alatt egy bizottság vezette, melyben már Korizmics László is benn volt főintézkedéssel. Ez igy tart 1857 nov. 16-ig. Korizmics László 1849. megindítja saját vállalatában a Gazdasági Lapokat és saját vezérlete alatt 1851-ig Mórocz István által szerkesztette s ez időtől egyesületi hivatalos közlöny. 1857. jól sikerült kiállítás volt a Köztelken. Ugyanaz évben a király a gazdasági egyesület hódoló bizottságának kérésére megerősíti az egyesület alapszabályait és az újjászervezkedést megengedi, sőt a gellérthegyi szőllőiskolára 10,000 frt adományt tett. 1858. elnök Károlyi István gróf, alelnökök Lónyay Gábor, Korizmics László, titoknok Morócz István. Az ezt követő 10 évben az egyesület igen szépen működik. Lelke e működésnek Korizmics László. Majláth György indítványára 1858. kezdeményezi a magyar földhitelintézetet, mely 1863. létesült. 1858. ekeverseny Rákos-Palotán, 1859. gép- és eszközkiállítás és ekeverseny Ercsiben, 1860. jubkiállítás és ekegépverseny Tót-Megyeren; 1862. Londonban, 1863. Hamburgban, 1866. Bécsben rendezte a magyar mezőgazdasági részt. Történelmi nevezetességü az az állat- és gépkiállítás a budapesti városligetben, melyet Ferenc József is meglátogatván, a szabadságharc után először érintkezett nyilvános ünnepélyességgel a nemzettel, s igy e kiállítás mintegy kiindulási pontja lett a 67-iki kiegyezésnek a nemzet és királya között. 1862. Károlyi István gróf lemondott s az Istvántelket Rákos-Palotán adományozta az egyesületnek. Ekkor elnök Károlyi Lajos gróf lett, ki 1863. meghalt. 1864. Festetics György gróf lett az elnök, 1861. segédtitkár Ordódy Sándor, 1863. Kodolányi Antal. Az országos budai szőllőiskola igazgatójává 1859. Entz Ferenc dr. választatott meg. Az 1867-80-ig terjedő időszak politikai föllendülése zsibbasztólag hat az egyleti működésre. 1868. a földmívelési minisztérium összehivására és vezetése mellett tartatott az első országos kongresszus. 1869. Ercsiben aratógépverseny 1870. elnök Lónyay Gábor, alelnökök Korizmics László és Hajós József, segédtitkár Mórocz mellett Tót László. 1870-76-ig havi folyóiratot ad ki Egyesületi Közlemények címen. 1870. dohány-, sajt-, turó- és kender-kiállítás. Kezdete a gazdasági muzeum rendezésének. 1871. sertéskiállítás Kőbányán, gyümölcskiállítás a nemzeti muzeumban. A köztelki palota 3 emeletesre építése. 1873. vezeti a bécsi világkiállítás magyar gazdasági részét. 1874. a londoni világkiállításon keres elismerést a magyar boroknak. 1875. állandó borkiállítás a Köztelken. Megindítása Tormay Béla közreműködésével az Állattenyésztési Füzeteknek. 1876. a biabajnai uradalom szemléje s leirása. 1875. az istvántelki földmívesiskola megnyitása. 1876. elnök: Szapáry Gyula gróf, alelnökök: Korizmics László és Széchenyi Pál gróf. A budai szőllőiskola igazgatója Molnár István. 1878. Tormay indítványba hozta a tenyészállatvásárokat. Előkészítése a Székesfehérváron megtartott kongresszusnak. 1879. jelenik meg az Emlékkönyv első füzete, melyet Galgóczy Károly ir meg. 1879. és 1880. nagy enqu?te a mezőgazdasági hanyatlás tárgyában. A Villásy Pál által szerkesztett Gyümölcsészeti Füzetek kiadása. 1880 máj. 22. félszázados fennállásának megünneplése. A gazdasági egyletek szövetségének kezdeményezése. A Gazdakör megalapítása Budapesten 1881. Ordódy Lajos előadó titkár 1882. Morócz István elhalálozása folytán első titkár, 1886. igazgató, mellette másodtitkárok 1882-84. Szabó Ferenc dr. 1885-91-ig, 1888. titkár Baross Károly, 1881. ismét eszmegazdag és lázas tevékenység, melynek Ordódy a lelke 1891-ig. 1881. nagy országos gyümölcskiállítás a Vigadóban. A béllyei uradalom szemléje. 1882. az agárdi nemzetközi gőzeke- és ekeverseny. A budapesti központi tejcsarnok kezdeményezése. 1883. a Majthényi-féle roszkosi gyümölcstelep, 1884, a lévai uradalom, a Timáry-család detta-topolyai s a kormány puszta-péklai rizstelepének megszemlélése. 1882-ik évtől a földmívelési minisztérium megbizásából rendezte a tenyészállatvásárokat. 1884. kezdi meg s sör-árpakiállításokat. Bián gépverseny; 1885. szolnoki aratógépverseny. Megalapítása a gazdasági könyvkiadó vállalatnak. 1887. Hatvanban ekeverseny, 1888. Brüsszelben a világkiállításon rendezése a magyar mezőgazdasági osztálynak, a nagykőrösi kiállítás rendezése, 1889. Szajolon aratógépverseny, 1890. a bécsi kiállítás gazdasági részeinek rendezése. Évenkint nagy gyülései a szövetségbe lépett gazdasági egyesületeknek, gyümölcs-, dohánykiállítások. Sok és élénk lefolyásu szakülések. 1882. Dessewffy gróf alelnök, 1886 okt. 5. Korizmics László meghalt, új alelnök Hajós József, 1889. Szapáry Gyula gróf az első földmívelési miniszterré kineveztetvén, elnök: Dessewffy Aurél gr., alelnökök Andrássy Aladár gróf és Hajós József. 1888. Hajós elhunyt, utóda Tolnay Lajos, 1891. igazgató Forster Géza, titkárok Baranyai István és Baross Károly, 1894. Bujanovics Sándor alelnök Tolnay helyébe. 1891. a Köztelek (l. o.) egyesületi közlöny megindítása előbb Baross Károly, majd 1893. Szilassy Zoltán szerkesztése alatt. 1893. ügyvezető titkár Rubinek Gyula, 1891. Paikert Alajos segédtitkár, 1892. Nyiregyházán nemzetközi aratógépverseny. Ugyanakkor megvalósítása az Ordódy és Széchenyi Imre gróf által kezdeményezett mezőgazdák országos szövetkezetének. 1895. rendezte a III. országos gazdakongresszust. L. még Mezőgazdaság (története).

Forrás: Pallas Nagylexikon