Őrszolgálat
az államvagyon oltalmára, katonailag fontos pontok
biztosítására, foglyok őrzésére és más hasonló célokra van szervezve. Azoknak
csoportja, akiknek rendeltetése e szolgálat teljesítése, biztonsági őrségnek
neveztetik. Ezeken kivül vannak meg díszőrségek is (l. o.). A biztonásgi
őrségekhez sorozandók az állomás-őrségek is, melyek különösen a katonai
rendőrszolgálat ellátására vannak rendelve. Az állomás-őrség főőrségnek
neveztetik akkor, ha még más helyőrségek hozzá vannak utalva. Az Ő.-ot rendesen
a gyalogság teljesíti. Az őrségek számerejét közönséges viszonyok között akként
kell kiszabni, hogy az éjjel és nappal kiállítandó minden őrre két ember
vezényeltessék. Az őrségek felvonulása teljes felszereléssel, éles töltéssel
ellátva történik. Háboruban és zavargos viszonyok között minden őrség és őr -
békében csak a fogházak belsejében felállítottak - lőfegyverei töltve legyenek.
Az őrség elosztásánál a rangban legidősebb százados átveszi az őrcsapat fölötti
parancsnokságot és kiadja a jelnevet lepecsételt levélben, ami után az őrségek
rendeltetési helyükre indulnak. Az őrök kiállíttatnak. Az őrség megszállása
után az örparancsnok felváltó-jelentést (v. az őrség első elfoglalása
megszálló-jelentést) küldenek parancsnokukhoz. Az őrök felváltása elvileg
kétóránként, nagy hidegben v. melegben óránként, sőt a körülményekhez képest
félóránként történik. Az őr a legfelsőbb államhatalom nevében lévén kiállítva,
sérthetetlen s joga van fegyverét használni az ellen, aki megtámadja v. az intézkedéseknek
ellene szegül. E jogának ellensúlyozása véget minden hibája szigoru megtorlást
von maga után. Felállítási helyéről eltávoznia, ennei, innia, dohányoznia,
leülnie, aludnia nem szabad. Fegyverét senkinek, még felebbvalójának sem szabad
átadnia.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|