Ortvay
(Ortmayr) Tivadar, történetíró, szül. Csiklovabányán
(Krassó) 1843 nov. 18. Tanulmányait Temesvárt végezte, hol egyházmegyei
áldozópapnak szentelték fel. Több helyen volt segédlelkész. Később a lugosi
gimnázium tanára, egyet. magántanár és a nemzeti muzeum régiségtárának segédőre
lett. 1875. a pozsonyi jogakadémia tanárává nevezték ki s most is ott működik.
1874. bölcsészettudor lett. 1875 máj. 26-án a m. tud. akadémia levelező tagul
választotta. Számos történeti és archeologiai művei közül nevezetesebbek:
Magyarország egyházi földleirása a XIV. sz. elején (2. köt.); Száz év egy
magyar főiskola történetéből; A pozsonyi jogakadémia története (1884); Pozsony
város története (1891) s köv., eddig 3 köt.); Dácia föliratos emlékei (1874);
Hazánk legrégibb művelődése (akad. felolvasás 1896 márc. 30.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|