Orvieto
az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Perugia olasz
tartományban, a Paglia jobb partja közelében, vasút mellett, egy elszigetelt
tufa-sziklán (1881) 7304 mint község 15,931 lak. Kiváló bortermeléssel, bor-,
szőllő., gabona-, olaj-, selyem- és marhakereskedéssel. Legkiválóbb épületek az
1290. megkezdett és a XVI. sz. végén befejezett székesegyház tiszta márványból,
amelynek reliefekben és mozaikképekben gazdag homlokzatán sienai Maitani
Lorenzo 1310-30-id dolgozott. Belseje (104 m. hosszu, 32 széles és a középhajóban
34 m. magas) három hajóból áll. A kereszthajóban van jobbra a Cappela nuova a
Madonna di San Brizióval s Angelo da Fiesolena meg Luca Signorellinek
freskóival. Balra a kereszthajóban a Cappella del Corporaleban látható egy
márvány baternakulum és egy ezüst ereklyetartó, a Sienából valón Ugolino di
Vieri mesterműve. Egyéb jelentékenyebb épületek: a San Andrea-templom 12
szögletü toronnyal; a San Domenico de Braye kardinális síremlékével; az Opera
del Duomo középkori műremekeket és etruszk régiségeket tartalmazó muzeummal; a
Vascovile (XIII. sz.), dei Papi- (1294. alapították), Marsciano- (az ifj.
Sangallótól), del Capitano- (XII. és XIII. sz.-ból), del Commune-paloták; az
1364. Albornoz kardinális által megkezdett vár, amelynek helyén jelenleg egy
nyilvános kert és amfiteátrom áll; a hires 1527. Sangallótól megkezdett és
1540. Mosca által befejezett Pozzo di San Patrizio nevü kút 248 lépcsővel; a
Vespignani által épített és Fracassini freskóival díszített szinház. A város
melletti szikla ÉNy-i lejtőjén 1876. egykori etrusz temetőt fedeztek föl. O.
(Urbibentum, Urbs vetus, későbben Urbevetum és Herbanum) a régi etrusz Velsuna
vagy Volsinii helyén áll. 509. már püspöki székhellyé lett. 538. elvette a
keleti gótoktól Belizar; a pápák több ízbenlaktak benne. V. ö. Della Valle,
Storia del duomo di O. Róma 1791); Gruner, Die Basreliefs an der Vorderseite d.
Doms zu U. (83 rézmetszettel, Lipcse 1858).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|