őskori művészetek

Ősművészetek: az osztálytársadalmak kialakulását megelőző évezredek, az ősközösségi társadalom művészetének összefoglaló elnevezése. Jellemző sajátosságuk az elsődleges vagy ősművészeti szinkretizmus. Ekkor még nem különült el egymástól a későbbi értelemben vett köznapi gondolkodás, tudományos megismerés és művészet, s a homogén társadalmi alapoknak megfelelően az őstársadalmi tudat komplexitásán belül sincsen osztálykülönbségre valló differenciálódás. Az ?együtt teremtés? jelentésű szinkretizmusra példa az őstársadalmi fokon megrekedt mai ún. primitív népcsoportok ünnepi szokásrendje, melyben a szöveg, a zene és a tánc, sőt a ?képzőművészet? (maszk, tetoválás), ill. az alkotó és az előadó személye teljesen összefonódik, a ?műveket? a mindenkori alkalom szüli és variálja, s az értelmezésben praktikus, mágikus és esztétikai szempontok keverednek. Az őskori művészetek fejlett ágazatai: az ősköltészet, a képzőművészet (barlangi művészet), az edény-, a fém- és az ékszerművesség, a díszítőművészet. Ezek azonban még nem önállósodott művészetek, hanem praktikus és mágikus-mitikus céloknak vannak alárendelve.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia