Összbüntetés

Mi módon szabandó ki a büntetés az ellen, akinek több bűntett esik terhére, tehát az u. n. anyagi bűnhalmazat esetében? Az egyik elmélet szerint a bűntetteknek halmazata a büntetéseknek halmazatát vonja maga után; a büntetés a bűntettek mindegyikére külön szabandó ki, a bűntettek halmazatára való tekintet nélkül. Quot delicta, tot poenae, ahány a bűntett, annyi a büntetés. A másik elmélet szerint, mely az elsőnek épp ellentéte, az elv az, hogy a súlyosabb büntetés az enyhébb büntetést felemészti: poena major absorbit minorem. A bűnöst tehát csak a súlyosabb bűntettért szabad megbüntetni s ennek büntetési tételén belül a bűnös ellen még fenforgó bűntettek csak mint súlyosító körülmények jöhetnek tekintetbe. Ha tehát valakit oly három bűntett terhel, melyeknek mindegyike a törvény szerint öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, a biróság, ha a bűntettek mindegyikére a büntetés legmagasabb mértékét indokoltnak találja, a bűnöst az első esetben 15 évi fegyházra tartozik elitélni, mig a másik elmélet szerint a büntetést öt évi fegyházat meg nem haladhat. A tudomány mindkét elméletet tévesnek ismerte fel. Az abszorpció elméletét azért, mert ez mindazokban az esetekben, amelyekben a bűnös által elkövetett legsúlyosabb bűntett a büntetési maximumnak alkalmazását önmagában is megérdemli, egyenesen a bűnös ellen fenforgó többi bűntetteknek teljes büntetlenségét eredményezi; de más esetben is legalább részleges büntetlenségre vezet, mert a legsúlyosabb büntetési tétel nem oly tág, hogy a találkozó bűntettek megfelelő büntetést nyerhessenek. A kumuláció elméletét pedig tévesnek ismerte fel azért, mert a büntetés súlya annak tartamával nem számtani, hanem mértani arányban növekszik. Vagyis egyfolytában kiállandó öt évi fegyház súlyosabb büntetés, mintha a bűnösnek ugyanannyi évet, hosszabb megszakításokkal, részletekben kellene fegyházban töltenie. A modern tudomány ugyanazért a két szélsőség mellőzésével középutat tartó közvetítő elméletben állapodott meg, mely az igazságos megtorlást lehetségessé teszi s mindkét szélsőségi elmélet árnyoldalait kikerüli. A közvetítő elmélet az u. n. súlyosbítási rendszer; amely szerint a vádlottat terhelő bűntettekre csak egy büntetés, és pedig a legsúlyosabb bűntettnek büntetése szabandó ki, ennek legmagasabb büntteési tétele azonban a többi bűntettekre való tekintettel a törvényben meghatározott mértékben felemelhető. Az ekként kiszabott büntetés neve: Ö. Az Ö. megállapításának többféle, többé-kevésbbé egyszerü módszerei vannak. A legegyszerübb módszert követi a magyar btkv, mely a rendszer fent említett alapelvének kijelentése után a súlyosbítás abszolut maximális mértékének megállapítására szorítkozik s annak határain belül a birónak teljesen szabad kezet enged. A legsúlyosabb büntetendő cselekmény büntetése felemelhető: több bűntett halmazatánál öt évvel; egy bűntettnek és más büntetendő cselekmények (vétségek v. kihágások) halmazatánál két évvel; vétségek v. vétségek és kihágások halmazatánál egy évvel. Kihágások halmazata esetében a szerint, amint törvényben, miniszteri rendeletben, törvényhatósági vagy végül városi szabályrendeletben meghatározott kihágásokról van szó, a legsúlyosabb büntetés 15, 5, 2, vagy végül 1 nappal emelhető fel. Ö.-nek csak szabadságvesztés-büntetéseknél van helye; pénzbüntetésnél a büntetések halmazatának elve irányadó, tehát a pénzbüntetés minden cselekményre külön állapítandó meg. Csak a pénzbüntetéseknek szabadságvesztés-büntetéssé átváltoztatása van bizonyos megszorításoknak alávetve. Az Ö.-ben rejlő enyhítésben vádlott nem csak akkor részesül, ha az őt terhelő bűncselekmények egy eljárásnak képezik tárgyát, azaz együttesen s egyszerre kerülnek elbirálás alá, hanem akkor is, ha a vádlott külön itéletek által több rendbeli szabadságvesztés-büntetésre itéltetett; valamint akkor is, ha az elitélt szabadságvesztés-büntetésének végrehajtása alatt itéltetik el oly cselekmény miatt, melyet elitéltetése előtt elkövetett. A törvénynek az az alapelve, hogy a határozott ideig tartó szabadságvesztés-büntetés 15 évet meg nem haladhat, halmazat esetében is érvényes.

Forrás: Pallas Nagylexikon