Összeadás

A matematikai alapműveletek egyike. Legegyszerübb esete az, midőn két pozitiv egész számot kell összeadnunk. Haa és b pozitiv egész számok, b-t ugy adjuk össze a-val, hogy az a után következő számból kiindulva, a pozitiv egész számok sorában annyi hellyel megyünk előbbre, mint ahány számon kell e sorban 1-ből kiindulva keresztül haladnunk, mig a b számhoz jutunk. A szám, amelyhez ily módon jutunk, a-nak és b-nek összege, amelyet a + b-vel (olvasd a plusz b) jelölünk; a és b az összeadandók vagy pedig az összeg tagjai. Több mint két pozitiv egész szám összegét ugy képezzük, hogy az első kettőnek összegével adjuk össze a harmadikat, az igy nyert összeggel a negyediket s i. t.

A pozitiv egész számok összeadása a kommutativ és asszociativ elveknek megfelelő művelet és éppen ezen az alapon általánosítjuk az Ö. fogalmát oly módon, hogy más mint pozitiv egész számokat is lehessen összeadni. Megjegyzendő, hogy az összes műveletekre, amelyek a geometriában és a mekanikában az Ö. neve alatt szerepelnek, jellemző, hogy e két elvnek megfelelnek.

Midőn pozitiv egész számok esetében az összeadandó a tizes rendszer alapján felirt többjegyü számok, az Ö.-t az egyes jegyek jelölte számok Ö.-ára vezetjük vissza oly módon, hogy az egyes összeadandók egyeseit, azután tizeseit stb. adjuk össze. Hogy az Ö.-t ezen a módon könnyebben elvégezhessük, az összeadandókat ugy irjuk egymás alá, hogy az egyes összeadandók egyesei, tizesei stb. egy-egy függélyes sort alkossanak.

Forrás: Pallas Nagylexikon