Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Összehasonl... ----

Magyar Magyar Német Német
Összehasonl... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Összehasonlító pedagógia

oktatás

A nev.-tud. viszonylag új területe. Születésétől fogva létezik egy akadémikusabb, elméletibb és egy gyakorlatiasabb, alkalmazott ága. Összefoglaló néven szokás ezért összehasonlító és nemzetközi ped.-ként ill. nev.-tud.-ként (comparative and international education) is megnevezni. Az előbbi inkább kutatói személyiségek ill. egy.-ek, tudós társaságok, az utóbbi inkább nemzetközi szerv.-ek ill. egyes nemzeti kormányok tevékenységéhez köthető. Az előbbi inkább elemző, az utóbbi inkább leíró jellegű. A két terület közti kapcsolat azonban olyan szoros, hogy a következőkben egy címszó alatt mutatjuk be mindkettőt. ? Tört.: Kezdetét többnyire a múlt századra, a nemzeti oktatási rendszerek kialakulása idejére teszik, amikor egyes országok tudósai és hivatalnokai összegyűjtötték és elemezték más, külföldi oktatási rendszerek tapasztalatait, és azokat saját rendszereik kiépítésében hasznosították. Alapítójaként ált. a francia Jullien de Paris -t jelölik meg, aki 1816?17-ben cikksorozatot jelentetett meg, amely a korabeli oktatási rendszerekről standard kérdőíves módszer segítségével nyert információk elemzését tartalmazta. Az ?utazó komparativisták? első nemzedéke, amelyhez oda számíthatjuk a magyar Eötvös József második min.-ségének vez. tudós-hivatalnokait is, jelentette az összehasonlító pedagógia művelőinek első generációját. A XX. sz. első felének jelentős tudósai, az angol M. Sadler és N. Hans, az amerikai I. L. Kandel és a német F. Schneider alapozták meg elméletileg a összehasonlító pedagógiat, ők írták az első összehasonlító pedagógiai szakkönyveket. Már ekkor megjelent az első nemzetközi szervezet, a genfi székhelyű Bureau International d?Éducation (al. 1925). 1931-ben, Kölnben adták ki az első nemzetközi ped.-i folyóiratot, az International Education Review -t. Az összehasonlító pedagógia különösen a II. vh.-t követően indult virágzásnak. Ekkor az egyes oktatási rendszerek tanulmányozása már nemcsak a reformokhoz, a rendszerek fejlesztéséhez szükséges modellek használatát szolgálta, hanem kiterjedt olyan összefüggések vizsgálatára is, hogy milyen szerepet játszik az oktatás a társ. vagy a gazdaság alakításában. A fejlődést részben az akadémikus, tud.-os érdeklődés motiválta, részben viszont pol-i tényezők is hozzájárultak. Az egyes oktatási kormányzatok ugyanis szívesen fordultak más országok gyakorlati példáihoz, és megnőtt az oktatási rendszerek működéséről megszerezhető információk, a nemzetközi oktatási statisztika iránti igény. ? Intézményei: Az összehasonlító pedagógia infrastruktúrája, különösen az 1960-as évektől kezdődően, robbanásszerűen kiépült. Ezt táplálta a jóléti államok ált. optimizmusa az oktatás társ.-i, gazdasági és egyéni hasznosságát illetően. 1956-ban megalakult az első nemzeti összehasonlító pedagógiai társaság az USA-ban (mai nevén: Comparative and International Education Society ). 1961-ben Londonban európai komparatisták megalakították a Comparative Education Society in Europe -t, amely maga is ösztönzőleg hatott további európai nemzeti összehasonlító pedagógiai társaságok létrejöttére. 1970-ben, a kanadai Ottawában megalakult a nemzeti összehasonlító pedagógiai társaságok világszervezete, a World Council of Comparative Education Societies . 1994-ben a világon 29 összehasonlító pedagógiai társaság működött. Különböző amerikai és európai egy.-eken kialakultak az összehasonlító pedagógia oktatásának és kutatásának fő bázisai, elsősorban neves kutatók (pl. az amerikai H. Noah, M. Eckstein, az angol J. Lauwerys, B. Holmes, E. King, T. N. Postlethwaite, a svéd T. Husén, a német W. Mitter, J. Schriewer, O. Anweiler, a francia M. Debeauvais) személyéhez köthetően. Az egy.-ek szerepe az összehasonlító pedagógia fejlődésében az angolszász országokban (Ausztrália, Nagy-Britannia, Kanada és az USA) ált. jelentősebb. Az USA-ban szinte minden nagyobb egy. kínál ilyen irányú képzést. Európában legismertebb a Londoni Egyetem en, ill. az Oxfordi Egyetem en folyó kutatás és képzés. A kontinentális Európában inkább a kormányzati vagy független kutatóint.-ek és egyesületek tekinthetők az összehasonlító pedagógia tud. közp.-jainak. Ilyen pl. a berlini Max Planck Gesellschaft, a frankfurti DIPF (Deutsches Institut für Internationale Pädagogische Forschung), a s?vres-i Centre International d?Études Pédagogiques, az olasz Centro Europeo Dell?Educazione, a hollandiai székhelyű Institut Assotiation for the Evaluation of Educational Achievement, az amerikai alapítású International Association for Educational Assesment, a párizsi székhelyű European Institute of Education and Social Policy. Az összehasonlító pedagógia szakterületének legfontosabb folyóiratait (pl. Comparative Education, Comparative Education Review, European Journal of Education stb.) is ezek a műhelyek adják ki. A nagy nemzetközi szerv.-ek szerepe is jelentősen megnövekedett az összehasonlító pedagógiai kutatások és kapcsolatok ösztönzésében. Elsősorban az UNESCO és intézményei szerepét kell kiemelnünk, de hasonló szerepet tölt be az Európa Tanács , az OECD és intézményei, valamint a Világbank is. Ezek az intézmények az 1960-as évektől kezdődően nagy szerepet játszanak az egyes oktatási rendszerek, elsősorban a harmadik világ okt.-ügyének fejlesztésében, modernizációjában is. Az összehasonlító pedagógia területén a korábbi időszakok nyugat-európai és észak-amerikai dominanciája az 1980-as évekre megtört, ma már a világ minden táján nemzetközi, regionális, bilaterális, nyelvi és szakterületi egyesületek, társaságok, intézmények, kutatási és fejlesztési programok szinte áttekinthetetlen és gyorsan változó sokaságával találkozunk. A kétségtelen és bámulatos mértékű mennyiségi fejlődés mellett ma gyakran felmerül az a kérdés, hogy milyen minőségi fejlődés jellemzi az összehasonlító pedagógiat. Részben úgy vetődik fel ez a kérdés, hogy mint elméleti tud. milyen önálló hozzájárulást jelent a ped.-i tud.-ok területén. Másrészt viszont kérdés, hogy alkalmazott tud.-ként mennyiben járult hozzá egyes nemzeti oktatási rendszerek fejlődéséhez vagy éppen a különböző oktatási rendszerek közti kapcsolatok, együttműködés erősödéséhez. A hetvenes évek közepe-vége óta mindkét kérdésben egyre több kétely fogalmazódik meg. ? Elméletek, gyakorlati alkalmazhatóság: Elméleti tud.-ként önállósága és eredetisége erősen megkérdőjelezhető: hiszen ált. más társ.-tud.-ok megközelítéseit használja. Sajátossága hangsúlyozott nemzetközi, nemzetek feletti jellege. Ma azonban sokan ezt az elkötelezettségét sem látják olyan erősnek, hiszen intézményi hátterének egy része ? egy.-i tanszékek, tud.-os folyóiratok, szakmai társaságok ? meglehetősen nemzetekhez kötött. Ma az összehasonlító pedagógiaval kapcsolatban sokat beszélnek egyfajta tágabb értelmű etnocentrizmus veszélyéről is: arról, hogy az ún. fejlett világ tud.-os fogalmaival és módszertani megközelítéseivel rátelepszik a fejlődő világra. Elméleti megközelítései közül a legrégebbi és talán máig legnagyobb hatású a funkcionalista-pozitivista megközelítés. Az ebben a megközelítésben született leíró és magyarázó jellegű munkák a nemzetáll.-ok összehasonlításának dimenziójában mozogtak, és a fejlődés hajtóerejét kutatták. Az 1960?70-es években az analógiás megközelítések divatja alábbhagyott. Az utóbbi másfél évtizedben az összehasonlító pedagógiara az elméleti megközelítések sokfélesége, többféle kutatási paradigma egymás mellett élése a jellemző. Az utóbbi évtizedekben több más társ.-tud. művelői (pl. történészek, szociológusok, közgazdászok) is megjelentek az összehasonlító pedagógia területén, ami szintén hozzájárult elméletének gazdagodásához. Több megközelítés a speciális társ.-i, gazdasági és pol.-i összefüggések jelentőségét hangsúlyozza. Mások a társ.-i változások elméletéhez kapcsolódnak. A fejlődő világban végzett kutatások terméke a modernizációs elmélet, majd a modernizációs (ma inkább weszternizációnak nevezett) pol.-k gyakorlatának tanulmányozásából megszületett függőségi elméletek. Különböző gazdasági elméletek (pl. a humán tőke -elmélet vagy a költséghatékonyság -elmélet) hatása is megfigyelhető az összehasonlító pedagógia területén. Ma elmondható, hogy mind az elméletek, mind az összehasonlító pedagógiai módszerek területén az eklekticizmus a jellemző. Tematikáját tekintve, az egyes nemzetek összehasonlítása mellett az utóbbi évtizedekben előtérbe kerültek a világrendszer-elemzési kísérletek, a regionális elemzések (pl. a ?három világ?-koncepció vagy az észak?dél összehasonlítások). Terjednek a tematikus vizsgálatok (pl. a nők helyzete az oktatásban, az oktatás és a munka világának a kapcsolata, az oktatási költségvetések elemzése stb.). Ált. elmondható, hogy igen kevés a nagy volumenű nemzetközi vizsgálat. Legismertebb és legfontosabb talán az International Association for the Evaluation of Educational Achievement -vizsgálat. Az összehasonlító pedagógia eredményei ált. két területen hasznosulnak: részben a tanárképzés tananyagaként, részben az egyes kormányzati pol.-kra gyakorolt hatásuk révén. A tanárképzésben az összehasonlító pedagógia ált. nem szerves része a tananyagnak, csak választható, kiegészítő tantárgyként szerepel. Oktatása meglehetősen rendszertelen, személyfüggő. Kivételnek tekinthetők talán az említett angliai egy.-ek, amelyek összehasonlító pedagógiai diplomát is adnak, és doktori képzést is folytatnak. Az egy.-eket az 1970-es években érő anyagi megszorítások ált. kedvezőtlenül érintették az amúgy is többnyire perifériális helyzetben lévő összehasonlító pedagógiát, és ez sok elméleti kutatót csábított el a gyakorlati alkalmazás ? tanácsadás, fejlesztés ? területére. Ezen a területen viszont az utóbbi évtizedekben a növekedés volt a jellemző. A nagy nemzetközi szerv.-ekben, információs közp.-okban folyó munka a különböző nemzeti kormányok érdeklődésének előterébe került. Különösen nagy figyelmet keltettek az OECD egyes országok okt.-ügyéről készített jelentései, ill. nemzetközi oktatási statisztikái. Sok kétely megfogalmazódik e szerv.-ek munkájával kapcsolatban is, hiszen az oktatási statisztikák megbízhatósága, az információgyűjtés minősége országokként, régiókként igen változó, ami az összehasonlítást nehezíti. Sokan figyelmeztetnek az adatok szűkösségére is, arra, hogy az oktatásban zajló folyamatok igen fontos területeiről (pl. a tanulási folyamatokról, a tanulók családi környezetéről, egészségügyi problémáiról stb.) nem tudósítanak. Mások szívesen figyelmeztetnek az adatok nem körültekintő felhasználásának veszélyeire is. Összességében azonban ma már a ped. tud.-a és a különböző nemzeti kormányok sem tudják nélkülözni az összehasonlító pedagógia eredményeit. ? Mo.-on az összehasonlító pedagógia eredményeinek megismertetésében az 1960-as évektől kezdődően nagy szerepet játszott az OPKM. Hazai művelése a nev.-tud. egyes személyeihez ill. intézményeihez köthető. Kutatói rendszeresen részt vesznek a nagy nemzetközi összehasonlító pedagógiai társaságok kongresszusainak munkájában, publikálnak összehasonlító pedagógiai folyóiratokban. A Magyar Pedagógiai Társaság összehasonlító pedagógiai szakoszt.-a tagja a Comparative Education Society of Europe -nak.

Nagy Mária



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is