Összenyomhatóság

A testeknek az az általános tulajdonsága, hogy minden oldalról ható külső nyomás alatt kisebb térbe szoríthatók. Az Ö. legnagyobb a gáznemü testekben (l. Gáz). A folyadékoknál igen csekély, annyira, hogy azok gyakorlati alkalmazásukban legtöbbnyire összenyomhatatlanoknak tekinthetők. Egy atmoszferányi nyomás által p. a 0° C. hőmérsékü viz Quincke szerint térfogatának 50, az éter 116, az alkohol 83 milliomod részével nyomható össze, Örsted szerint pedig a kéneső nem egészen 3 milliomod részével. Sóoldatok Ö.-a kisebbnek mutatkozik, mint a vizé és pedig annál kisebbnek, minél koncentráltabb az oldat. A folyadékok Ö.-a általában függőnek mutatkozott azoknak hőmérsékletétől és a nyomástól, mely alatt állanak, de ezek a viszonyok nem egyszerüek és a folyadék minőségével változnak. A szilárd testek Ö.-ának mérése gyakorlati okokból igen nagy nehézségekkel jár; Ö.-ukra nézve az adatok kevésbbé megbizhatók mint a folyadékoknál, de annyi kitünik, hogy ez utóbbiaknál még jóval kisebb mértékben összenyomhatók. A folyadékok Ö.-ának mérésére használt készülék - a piezometer v. sympiezometer - Örstedtől származó szerkezetében áll az erős falu cc üveghengerből, melynek vizmentesen rázáródó fedelére a d nyomószivattyu van alkalmazva.

Forrás: Pallas Nagylexikon