Osszéták

kaukázusi hegyi nép, mely a Dariel-szorosban és annak mindkét kijáratánál lakik és körülbelül 111,000 lélekből áll. Nyelvök, mely nyilván hosszas bolyongásaik közben szomszédjaikról ragadt rájok, a pehlevi (lásd Iráni nyelvek) és örmény nyelvekkel áll benső rokonságban, de annyi szójárásra oszlik, ahány törzsre szakadnak maguk az O. Főbb ágak mégis a déli és az északi, mely viszont a tagaurira és digorira szakad. V. ö. Hübschmann, Etymologie u. Lautlehre der ossetischen Sprache (Strassburg 1887); Miler, Osszéta tanulmányok (oroszul, Pétervár 1881-87); Klaproth, Reise in den Kaukazus (2 köt., Halle és Berlin 1814).

Forrás: Pallas Nagylexikon