Összuralom

többeknek osztatlan uralma meghatározott terület fölött. A trónöröködésnek napjainkban mindenütt érvényes oly szabályozása, hogy a trónhoz legközelebb álló a távolabbikat az uralkodásból kizárja. A középkorban nem ritkán előfordult Ö.-nak elejét veszi s lehetetlenné teszi az államnak a középkorban s hazánkban is előfordult természetben felosztását. Korunkban az Ö.-nak sajátságos esetét vonta maga után az 1864-iki német-dán háboru az által, hogy Ausztria és Poroszország Schleswig-Holsteint közös birtokba vették. A gasteini konvenció (1865 aug. 14.) Schleswig kormányzását Ausztriára, Holsteinét Poroszországra bizta, de magát az összuralmat meg nem szüntette, amelynek csak a prágai béke vetett véget, amelynek értelmében mindkét tartomány porosz kézre került. Elzász és Lotaringiának viszonyát a szövetséges német államokhoz többen az Ö. fogalma alá akarták vonni, azonban helytelenül, mert Elzász és Lotaringia «birodalmi tartomány» (Reichsland), mely fölött az államhatalmat nem a szövetséges német államok, hanem a császár gyakorolja.

Forrás: Pallas Nagylexikon