Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ostinato... ----

Magyar Magyar Német Német
Ostinato... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ostinato

(ol.; lat. obstinatus: szószerint a. m. makacs) valamely motívum, általában valamely zenei gondolat szakadatlan ismétlődését jelenti, változó környezetben, tehát változó ellenszólamokkal, változó ritmusban, változó harmóniákkal stb. O. eszerint nemcsak melódia lehet, hanem bizonyos ritmus-képlet, vagy jellegzetes harmóniai gondolat is. Különös jelentősége van az O. basszusnak (basso O., basse contrainte), mely a legmélyebb szólamban ugyanegy (többnyire rövid, de jellegzetes) témát ill. motívumot ismétel, míg felette a többi szólam váltakozó kontrapunkttal, figurációval, ellenszólamokkal szövi tovább a zenei textust. Története a 12. század motett-irodalmáig nyúlik vissza, ahol egy-egy gregorián korális-dallam motívumait már O.-módon kezdik feldolgozni; a 13. század világi zenéjében mint jellegzetes pes, támasztóláb bukkan fel (a hires Summer-kánon basszusa); a 14. század ars nova-ja egyidőre mellőzi, de a 15-16. század a cappella-zenéjében (főként németalföldi mestereknél) már virágkorát éli a darab folyamán ritmikus, harmóniai vagy egyéb vonatkozásban egyre módosított O.-motívumok gyakorlata (többszólamú tételek tenorjaiban). A 16. század kialakítja a hangszeres irodalom O.-praxisát is; találkozunk vele a spanyol lant-, orgona- és violakomponisták műveiben: a variációkban (glosá-k, differenciá-k) és fantáziákban, az angol virginalisták ground-jaiban, majd a 17. század első felének kanzone-szerzőinél, az angol hegedűirodalomban (division), a 17. század stilizált tánc-zenéjében, a chaconne- (ciacona-), folia- és passacaglia-kompozíciókban, a Ruggiero- és Romanesca-témák feldolgozásaiban, végül különös formai és tartalmi jelentőségre emelkedik a 17. század második felének olasz kantáta- és operairodalmában (velencei mesterek opera-áriái és együttesei O. basszussal stb.). A régi magyar műzene-irodalomban Esterházy Pál Harmonia Caelestis -ében (1711) játszik szerepet (O mors, o mors). - A legújabb zenei formatechnika ismét sűrűn alkalmazza (Bartók, Sztravinszky, Krenek stb.). V. ö. H. Riemann: Basso O. und Basso quasi O. (Liliencron-Festschr. 1910).

Syringa meyeri "Palibin"Syringa meyeeri "Palibin"

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is