Ősz
a nyár és tél közti évszak. Csillagászatilag az ősz az É-i
féltekén akkor kezdődik, mikor a Nap látszólagos évi útjában az egyenlítőhöz ér
és az alá halad É. felől D-nek és tart addig, mig a Nap legdélibb helyzetét az
egyenlítő alatt el nem éri, vagyis az őszi napéjegyenlőségtől (szept. 22-23.) a
téli napfordulatig (dec. 21-22.). A D-i féltekén éppen fordítva akkor kezdődik
az ősz, mikor a Nap az egyenlítőhöz érve, D-től É-nak halad és tart addig, mig
a Nap legészakibb helyzetét el nem éri; vagyis márc. 20-21-től jun. 21-ig,
ameddig t. i. nálunk a tavasz (l. o.) tart; az egynapi különbség onnan van,
hogy a Föld tudvalevőleg pályájában nem egyenletes sebességgel halad. Meteorolgiai
tekintetben az É-i féltekén a szept.-nov. hónapokat szoktuk őszi hónapoknak
mondani; az idájárás ekkor eleinte állandó és derült, majd változó és nedves, a
levegő mindinkább lehűl, majd változó és nedves, a levegő mindinkább lehűl, ugy
hogy az ősz vége felé már fagy és hó is lép fel, bár az utolsó még nem áll meg.
Ily értelemben azonban csak a mérsékelt öveknek van őszük; a forró égövben a
nyárra közvetlenül jő a tél és mint a hidegégövben a hosszura nyuló telet a
rövid nyár, ugy váltja fel átmenet nélkül ismét a telet a nyár. L. Évszakok.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|