Osztalékrendszer

a munkadíjazásnak egy módja, melynél az alkalmazottak a vállalat jövedelmében részesülnek. Az O. különböző gyári (l. Munkásosztalék) s mezőgazdasági vállalatiknál nyer alkalmazást s tulajdonképi célja a vállalat vezetőit illetve a munkásokat nagyobb ügybuzgóság kifejtésére s ez által a jövedelem fokozására serkenteni. Hazánkban az O. kivált a tiszti kezelés alatt álló uradalmi birtokokon áll alkalmazásban, még pedig különféle alakban. Legrégibb alakja a nyers jövedelmi osztalék, mely másként procentuációnak vagy akcidenciának, illetve jutaléknak is mondatik. A procentuációnál az osztalék a gazdaság nyers jövedelme vagy képszpénzbevétele szerint állapíttatik meg, de ez a módozat nem ajánlatos, mivel a nyers jövedelem fokozása még nem jelenti egyúttal a tiszta jövedelem fokozását s mert esetleg a termelési költség tulságos emelésére vezethet. Ennél sokkal helyesebb az egyes termelési ágak nyers jövedelme szerint kivetett osztalék. Ezen módozat sorába tartozik p. a régi mérőgaras, mely abból áll, hogy a kezelő tiszt minden mérő eladott gabona után osztaléképpen egy garast kap. Jelenleg minden 100 kg. eladott gabona után 10-20 fillérnyi osztalékban szokás a tisztet részesíteni. Azonban ezzel a módozattal sem érhető el az O. célja helyesen, minél fogva rendszeresen kezelt gazdaságokra nézve a tiszta jövedelemből nyujtott osztalék az u. n. tatniéme az egyedül helyes. Ennek számos módozatai közül legelterjedtebb az arányos osztalék, melynek alapját a birtok minimális jövedelmét meghaladó jövedelem teszi. Minimális jövedelemnek a normális birtokjáradékot és a tőkekamatot tekintik. A fokozatos osztaléknál pedig a jövedelem arányában progresszive emelkedik az osztalék. V. ö. Hensch Á., Jószágberendezés és kezeléstan (Magyar-Óvár 1895).

Forrás: Pallas Nagylexikon