Oszteoporizisz

(gör.) a. m. csontlikacsosság, az az állapot, mikor a csontok kompakt állománya s a szivacsos csontokban az azokat felépítő finom csontgerendácskák egyszerüen sorvadnak, a nélkül, hogy e sorvadást a mészsók különálló felszivódása előzné meg, mint a csontgyulladásnál (osteomalacia) történik. Az O. főleg aggoknál (O. senilis), vagy bénult vagy más okból, p. tuberkulozis miatt nem használt végtagok csontjain vagy lobok kiséretében képződik ki. A csont könnyebb, puhább, törékenyebbé lesz (de nem hajlíthatóvá, mint csontlágyulásnál); a csontvelőüreg kitágul, a csont kompakt kéregállománya megkeskenyedik és főleg a rövid szivacsos csontok, p. a lábfejen ezáltal késsel vághatókká válnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon