osztinátó
zene
Valamely műben makacsul, állandóan ismétlődő ritmus v. dallam. A XIII. sz.-i Nyár-kánon
basszuskánonja osztinátó, amelyre épül a tulajdonképpeni négyszólamú kánon. Az osztinátó jelentős kifejező
eszköz a későbbi korok műzenéjében (pl. a passacaglia-ban, amelyben osztinátó basszusra gazdag
variációs dallamsorozatot építenek fel ellentétként a változatlan basszuskísérettel szemben). A
modern zeneszerzők is szívesen alkalmazzák műveikben (pl. Arthur Honegger, Carl Orff, Bartók
Béla stb.).
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|