Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
osztriga oyster
osztrigaikr... spat
osztrigát t... to bed
osztrigatel... bed of oyst...

Magyar Magyar Német Német
Osztriga... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Osztriga

(Ostrea edulis L.), az Ostreidae kagylócsaládnak egyik faja. Kagylói szabálytalanok, egyenlőtlenek, a baloldali vastagabb, íves mig ellenben a jobboldali lapos fedővé módosult. Az Európát körítő tengerek partjain igen elterjedt és az u. n. O.-telepeken, 40 m. mélységben tömegesebben tenyészik, de főleg a kevésbbé iszapos talajt kedveli. Ha a két kagylóhéj közé bedugott késsel elvágjuk a záró izmot, a két kagyló felnyilik s az állatot magát láthatjuk. Himnős és a szaporítás ideje juniustól szeptemberig tart. Az anya a petéket nem rakja le a külvilágba, hanem kagylói alatt őrzi mindaddig, mig a fiatal lárvák maguk ki nem rajzanak s ekkor előbb a tenger fölszinére emelkednek, de későbben a mélységbe ereszkednek le. Ekkor elveszítik a lárvakori mozgásszervüket, a vitorlát, egy helyhez rögzülnek s ha a természeti körülmények egészen kedvezőek, tovább fejlődnek és szaporodnak, ellenben ha homok, iszap vagy növénytörmelék borítja el őket, menthetetlenül elpusztulnak. Az O. tápláléka mikroszkópos állatokból és növényekből, valamint korhadó szerves anyagokból kerül ki. A hideg iránt igen érzékeny s ez veszedelmes ellensége, de ellenségei tovább a haladnak, a rákok, a tengeri csillagok és csigák. Teljes kifejlődését a helyi körülményekhez képest csak több év mulva éri el, sőt e tekintetben még a fajta is nagy jelentőségü. A nagy vagy kis, a vastag v. vékony héju, a kevés- vagy sokleveles példányok valamennyien helyi változatok. Rendes körülmények között 10-12 évig él, de már 3-4 éves korában akkora, hogy árucikk gyanánt használható. Az O. legtömegesebben az angol és a francia partokon tenyészik, ugyszintén gyakori a norvégiai partokon is az É. sz. 65. fokig. A schleswigi partokon mintegy 50 osztrigatelep van, amelyek 1,5-9 m. mélységben fekszenek és mintegy 100 m. széles, 1000 m. hosszu szalagok. Fenekük homokos, apró kavicsokkal és kagylóhéjakkal fedett. De elszórtan egyebütt is tenyésznek egyenként, húsuk azonban nem oly ízletes. Angol- és Franciaországban pástétomot és szósokat készítenek belőle, más országokban nyersen fogyasztják. A jütlandi partokon a Kattegatig terjed le az O.; Limfjordban régebben hiányzott, de 1825 óta, mikor a tenger a szárazt áttörte, önként bevándorolt és megtelepedett, majd annyira elszaporodott, hogy most jövedelmező kereskedelmi cikk. A Keleti-tengerben, kevés sótartalma miatt, nem tenyészik. A kifejlett állatnak elegendő 1,7% sósviz, a lárva azonban csupán 3%-osban élhet meg. Az apály és dagály igen fontos tényező az O.-ra, mert ez adja meg a táplálékot. Az Európa körüli tengerek közül az Atlanti-ocenában, a Közép-, Adriai- és Fekete-tengerben is tenyészik. Leggazdagabb O.-telepei Észak-Amerikának vannak. Az ausztráliai O.-telepek Dél-Walesben és Tasmaniában feküsznek.

Az O.-halászat igen egyszerü. Ahol a telepek az árapályban feküsznek, az O. kézzel szedhető, a mélyebben fekvő telepekből O.-gereblyével. E gereblye zacskóval függ össze, amely magába veszi az összegereblyélt O.-t. Hogy az O. a tengerparti lakóknak évezredek előtt fontos tápláléka volt, arról tanuságot tesznek az u. n. konyhahulladékok a dán partokon. Olaszországba Kr. e. száz évvel Sergius Orata telepítette be először az O.-t a Baje melletti öbölbe. Plinius a lukrini tóból ismerteti. 1375. III. Eduárd megtiltja az O.-lárvák gyüjtését s csak május havában engedélyezi. Az O.-tenyésztés tehát már nagyon régi. Az O. gondozása abból áll, hogy összegyüjtik, kedvező talajt készítenek számára, jól táplálják, minek következtében húsa ízletesebb lesz. A mesterséges O.-tenyésztésnél főleg arra törekednek, hogy a fiatalok kellő védelmet találhassanak s e célból gondoskodnak tapadási helyekről. Az O. egyike a legismertebb és legkedveltebb nyalánkságnak, de valódi ízét csak az érzi, aki lassan falatozza el. A citromlével való befecskendezése elveszi eredeti ízét s a mellett emészthetetlenné teszi. Éppen igy elveszi ízét a paprika is. Az r-nélküli hónapokban nem oly ízletes, mint az r-esekben; ez idő alatt rágósabbak s a mellett a meleg időben könnyen megromlanak. Rendesen ebédeknél bevezető étel gyanánt fogyasztják, már a régi rómaiak is igy élvezték. De szik különböző módokon elkészítve is, különösen Francia- és Angolországban. Tápértéke majdnem olyan, mint a legjobb fajta halaké. Fogyasztása igen változó, igy Páris 1852. 78 millió, 1858-ban 57 millió és 1868-ban csak 26 millió O.-t fogyasztott. 1876. Franciaország 330 millió O.-t adott el, mig 1866. még Páris szükségletét sem tudta fedezni. London egymagában ez idő szerint 800 millió darabot fogyaszt. Az egész Anglia O.-fogyasztása mintegy 80-100 millió koronát képvisel. Észak-Amerikában valóságos népies eledel és eredeti hazájában 9-12 milliárd darabot fogyasztanak el évenként. kagylóit megtisztítva, kiégetve és porrá törve, gyomorégés ellen, fogpor és fényesítő por gyanánt használják. Ha nagy tömegekben kerül kézre, kagylóiból meszet égetnek. Természetrajzáról már egész ki irodalom van, melyben számos a tenyésztésre vonatkozó közleményt találunk, ilyen Möbius L., Die Auster und die Austerwirthschaft c. munkája is 1877-ből.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is