Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ottó... ----

Magyar Magyar Német Német
Ottó... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ottó

1. Szent István egyik fiának neve, valószinüleg a legöregebbé. Keresztapja III. Ottó császár lehetett. Ugy látszik, kis korában hunyt el. V. ö. Turul, 1889., 76. old.

2. O. v. Atha nevü nádora volt Salamon királynak 1066 táján. 1061. Somogyban ő alapította a zselici kolostort, melynek fölszentelésére Salamon király és Géza herceg is megjelent.

3. O., király, Henrik bajor hercegnek és Árpádházi Erzsébetnek, IV. Béla leányának fia, szül. 1261 febr. 11., megh. 1312 szept. 9. Az Árpád-ház kihalta után ő is követelte Magyarország trónját. 1305 okt. 9-én III. Vencel (előbb László néven magyar király) az ő javára mondott le a koronáról s Brünnben átadta neki az előző évben Magyarországból kihurcolt szent koronát. O. erre titkon átutazott Alsó-Ausztrián s a Dunán átkelvén, szerencsésen elérkezett Sopronba. Itt várták párthivei a Kőszeghy (másként Németújváry) főurak, s nemsokára Székesfehérvárra vitték. Itt dec. 5. Rádi Benedek veszprémi és Antal csanádi püspökök tették fejére a koronát (az esztergomi és kalocsai érsekek I. Károly királyt pártolták). Erre nagy sereggel Budára vonult. De nem volt képes az ország nemeseit maga köré gyűjteni, sem I. Károly párthiveinek hatalmát megtörni. Sőt ezek 1306 elején Esztergomot is visszafoglalták a Kőszeghyektől, O. párthiveitől. 1307 elején O. Tiszántulra vonult, majd Erdélybe ment s az volt a szándéka, hogy László erdélyi vajda leányát nőül veszi. Erdélyben a szászok nagy örömmel fogadták; azonban László vajda megváltoztatta szándékát, nem adta oda leányát, hanem ellenkezőleg őt fogságba tette 1307 máj. végén; hosszabb ideig tartó fogság után a szent koronától s egyéb királyi jelvényektől megfosztva bocsátotta szabadon. O., mivel időközben (1307 jun. 3.) a Károly-pártiak Budát is elfoglalták, Besztercén, Vörös-Oroszországon, Lengyelországon keresztül Sziléziába, Gloganba ment. Itt nőül vette a herceg Ágnes nevü leányát (első neje Habsburg Rudolf leánya, Katalin, megh. 1283.) s ugy vonult haza. A magyar királyi címét holtáig viselte.

4. O., főherceg, Károly Lajos (l. o.) főherceg második fia, szül. Grazban 1865 ápr. 21. Nevelője ugyanaz volt, aki bátyját, Ferenc Ferdinánd főherceget is oktatta; valláserkölcsi nevelést Marschall Gottfried dr. prépost-plébánostól nyert, a német nyelvben és a klasszikusokban Kapp István, tartományi iskola-főfelügyelő oktatta, mig a magyar nyelvre és történelemre Dezső Dénes dr., a Teréziánum tanára tanította. Tizenötödik évének betöltése után kezdetét vette a katonai nevelés, melynek elején a király 1880-ban hadnaggyá nevezte O. főherceget a 7. dsidás ezredbe; 1881. aranygyapjas vitéz lett, 1884. főhadnaggyá lépett elő, 1885. pedig a 13. dsidás ezredhez helyezték át Gödingbe. 1886. nőül vette Mária Jozefa szász kir. hercegnőt (szül. 1867 máj. 31.), s ebből a házasságból két gyermek sarjadt: Károly főherceg (szül. 1887 aug. 17.) és Miksa Jenő főherceg (szül. 1895 ápr. 13.). 1887. a 6. dragonyos ezredhez került, 1888. százados lett, 1890. pedig mint őrnagyot a 4. dragonyos ezredhez Ennsbe tették át. 1894 elején a király az 1. sz. dsidásezred tulajdonosává nevezte ki O. főherceget, ugyanazon év máj. pedig a 9. Nádasdy huszárezred parancsnokává, mely állásától 1896 jul. 5. fölmentetett s a bécsi 10. sz. lovasdandár parancsnokságát kapta. 1894 februárban rövidebb utat tett Egyiptomban (a Sinai félszigeten), s ezen útjáról 1895. kiadta: Drei Wochen auf der Halbinsel Sina c. utazó leirását; 1893. a bécsi műtárlaton egy csinos és jól megfestett képet állított ki. Atyja Károly Lajos főherceg halála után udvartartását O. főherceg örökölte, aki mint beteg bátyjának Ferenc Ferdinánd főhercegnek helyettese, a királyt is reprezentálja, valahányszor ez a megjelenésben gátolva van.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is