Óvári gazdasági akadémia

Albert Kázmér szász-tescheni, lengyel és litvániai királyi herceg, ki Mária Terézia király veje és a mult században Magyarország helytartója volt, 1818. Bécsben kelt alapító levelével Wittmann Antal jószágigazgatójának előterjesztésére Magyar-Óvárt gazdasági tanintézetet alapított. A tanintézet összes költségeit a herceg viselvén, az ugyan magánintézet volt, de határozottan kijelentette, hogy mindenkinek nyitva álljon és örököseit a tanintézet fentartására örök időkre kötelezte. A tantermek, a gyüjtemények s a tanárok lakásai a várkastélyban helyeztettek el. A tanfolyam két éves volt. Az oktatás részben latin, utóbb német nyelven folyt. A tanintézet a szabadságharc következtében 1848-ik évben megszünt. 1850. a cs. kir. kormány Albrecht főherceggel, a tanintézet akkori birtokosával szerződésre lépett, azt állami kezelésbe vette át, s élére a hohenheimi gazdasági akadémia igazgatóját, Pabst H. V. dr.-t állította és cs. kir. gazdasági felsőbb tanintézet címet adott neki. A tannyelv kizárólag német lett. 1867. az alkotmány visszaállítása után a tanintézet még két évig az osztrák kormány alatt hagyatott s azt a magyar kormány csak 1869. vette át, mire m. kir. gazdasági felsőbb tanintézet címet nyert és gondoskodás történt arról, hogy az 52 éven keresztül német nyelvü tanítás mellett az oktatás magyar nyelven is történjék. 1874. a hazai gazdasági tanintézetek új szervezésnek vettetvén alá, az intézet m. kir. gazdasági akadémia címet kapott. Az 1884-85-i évtől fogva a tannyelv kizárólagosan a magyar lett.

Az akadémia jelen szervezete. Célja: középiskolai tanulmányaikat befejezett, gyakorlati előképzettséggel bíró ifjak tudományos alapon való kiképzése és gyakorlati ismereteik tökéletesítése, hogy a mezőgazdaság terén magasabb szakképzettséget szerezzenek. További feladata az akadémiának, hogy a mezőgazdaság körében alkalmazást találó tudományágakat a gyakorlat igényeire való tekintettel fejlessze. A tanfolyam két éves. A tanév okt. 1. kezdődik és jul. végéig tart. Beiratkozás csak személyes megjelenés útján történhetik. Rendes hallgatótól a gimnáziumi, a reáliskolai vagy a kereskedelmi iskolai tanfolyam befejezése alapján nyert érettségi bizonyítvány és egy évi gazdasági gyakorlat kimutatása kivántatik. Vendéghallgatók nagykoru, önálló férfiak s olyanok lehetnek, kik valamely felsőbb tanintézet tanulmányainak befejezése után csak egyes tantárgyakat óhajtanak hallgatni. Magántanulás alapján vizsgálat tétele nem engedtetik meg. A tanév két félévre oszlik és minden félév végén a rendes hallgatókra köteles vizsgálatok tartatnak. Az oklevél-értékü végbizonyítványt csak oly hallgató kapja meg, ki minden előadott tantárgyat szorgalmasan hallgatott és minden vizsgálatot sikeresen letett. A hallgatók száma az 1894-95. tanévben 128., a tanintézet keletkezésétől fogva 77 év alatt 4587 volt. Az akadémia gazdaságánál összes területe 384 kataszt. hold és 527 négyszögöl, melyből 262 kataszt. hold a m. kir. kincstár tulajdona, a többi bérbe van véve; a gazdasághoz két major tartozik. A kisérleti telek terjedelme 14 kataszt. hold, melyen kulturkert és növénytermelési botanikus kertrészlet van. Az akadémia kertje 14 kataszt. hold, mely faiskolákból, konyhakertből áll. A kertben méhház is van. Az akadémia kapcsolatában 1869 óta gazdasági eszköz és gépkisérleti állomás, 1873 óta mezőgazdasági vegykisérleti állomás, 1878 óta vetőmagvizsgáló állomás, 1982 óta állatgyógyászati állomás és 1865 óta meteorologiai állomás működik. 1981. növénytermelési kisérleti állomás keletkezett, mely 1894. új szervezetet kapott, önállósíttatott s azóta «országos m. kir. növénytermelési kisérleti állomás» címet visel. Az akadémia hallgatósága körében 15,000 frtot meghaladó vagyonu segélyező egyesület, «Kazinczy-kör» olvasóegyesület, ifjusági gazdasági egyesület és dal- és zenekör áll fenn.

Forrás: Pallas Nagylexikon