Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Óvodapedagó... ----

Magyar Magyar Német Német
Óvodapedagó... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Óvodapedagógus-képzés

Olyan ped.-ok képzése, akik műveltségük, ped.-i képességük birtokában gyermekközp.-ú, érzelemgazdag beállítódással az óv.-s gyermekeket nevelik. Mo.-on az első ?óvóképezde? al.-ja a Kisdedóvó Int.-eket Magyarországon Terjesztő Egyesület volt, amelynek elnöke gr. Festetics Leó Tolnai birtokán indult 1837-ben az óvodapedagógus-képzés. Az óvóképezde és ?példányóvodája? Wargha István ig. irányításával működött, ?nem állami? intézményként jött létre, és az Egyesület tartotta fenn 1916-ig. A növendékek változó képzési időben, elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításával készültek fel a végbizonyítvány megszerzésére. A kisdedóvóképzőben 1875-től ?képességi vizsgával? ?képességi oklevelet? szereztek a növendékek. A kezdetben egyéves időtartamú képzést az 1848-as első egy.-es tanügyi kongresszus kétévesre emeli. Eötvös József 1870-es tv.-javaslata is a kétéves óv.-i képezdék felállítását tervezi férfiak és nők számára. 1873-ban a Mo.-i Közp.-i Frőbel Nőegylet az 1869-ben szervezett három-négy hónapos ?gyermekkertész nő? tanfolyamát egy évre emelte és m. nyelvűvé tette. Kolozsvárott 1873-ban nyitotta meg kapuját a Frőbel Nőegylet ?gyermekkerti nevelő képezdéje?. 1892-ben ttv.- és szerv.-i szabályzat alapján kezdték meg működésüket az áll. kisdedóvónő (kisdedóvó) int.-ek Szatmáron, Hódmezővásárhelyen, Eperjesen, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Temesváron, 1896-ban Esztergomban, Pozsonyban. A felvétel alapvető követelménye: az alkalmasság, a megfelelés (egészséges testalkat, jó zenei hallás, látó- és beszélőszervek hibátlansága); a felső népisk. II., a polg. leányisk. IV. oszt.-át legalább jó ?sikerrel? megszerzett végzettség. Az 1891-es kisdedóvási tv. a két évf.-os óvónőképzést erősítette meg 1896-ban az Egy.-es Tanügyi Kongresszus a tanító- és a kisdedóvóképzés egyesítéséről döntött. Az 1926. évi 780066 sz. min. rend. négy évre emelte a képzést. Az isk.-típusban érettségi vizsgát nem lehetett tenni. A ped.-i és a m. tantárgyak mellett a kisdednevelés módszertana, a test- és egészségtan, az ének és hegedű, a testgyakorlatok, alaki munkák magas óraszámot kaptak, a legtöbb időt az óv.-i gyakorlat töltötte ki. A ?példány?, majd minta és gyakorló kisdedóv.-k szerves egységben működtek a képző intézményekkel, betöltve a műhely, a gyakorló színtér szerepét. 1936-ban a bp.-i óvónőképző tanárai kéréssel fordultak a vallás- és közokt.-ügyi min.-hez, hogy svájci mintára főisk.-ként működjön az óvodapedagógus-képzés. Ez a szándék 1948-ban ismétlődik meg, amikor a M. P.-ok Szabad Szakszerv.-e fogalmazza meg a főisk.-i képzés iránti igényt. 1949-ben a hároméves, képesítő vizsgával záró óvodapedagógus-képzés mellett a líceumi és gimn.-i érettségire épülő egyéves képzés is megindul. A tantárgyak között a pszich., a ped.-i és az óv.-i módszertanok, valamint az óv.-i gyakorlat kap helyet. Ekkor kezdik meg viszonylag nagyszámban a képesítés nélküli óvónők l. úton történő képzését. Az 1958. évi 26. sz. tvr., valamint a 187/1958. sz. min.-i utasítás értelmében és irányelvei alapján 1959. nyarán megszűntek a középfokú óvónőképzők és szept.-től létrejöttek az érettségire épülő, kétéves képzési idejű felsőfokú óvónőképző intézetek (Kecskeméten, Sopronban, Szarvason, 1971-től Hajdúböszörményben). Óvónőképzés a 70-es évektől tanítóképző int.-ekben is folyt. A felsőfokú óvónőképző int.-ek az óv.-k számára művelt, hivatásukat értő és szerető ped.-okat képeztek. A képzési tartalmakat ttv.-ek, a 80-as években ttv.-i irányelvek, míg a 90-es években képesítési követelmények határozták meg. A ttv.-ekben kiemelt szerepet kaptak a világnézeti és alapozó tárgyak, a pszich. ált., gyermek- és nevelés-lélektani diszciplínái, a ped. ált. és életkor-specifikus tárgyai, az óv.-i foglalkozások módszertanai és a játékvezetés. Az óv.-i gyakorlati képzés magas óraszáma kiegészült az egyhónapos területi szakmai gyakorlattal. Az óvónői okl. megszerzésének feltételévé vált a szakdolgozat-készítés és az áll.-vizsga sikeres letétele. A 70-es években a hazai ?óv.-ztatás? ált.-sá válása óvónőhiányt eredményezett, nagyszámú levelező képzés bevezetését, valamint a szakközépisk.-i képzés ismételt beindítását tette szükségessé. Az óvónői szakközépisk.-i érettségivel rendelkezők többsége a felsőfokú intézményekben folytatta tanulmányait. Az 1985. évi I. tv. az oktatásról, a hozzá kapcsolódó Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1986. évi 13. sz. tvr.-e 2. § (2) bekezdése a óvodapedagógus-képzést 3 éves időtartammal főisk.-i szintre emelte. A képzési kísérletek és az átállás 1986/87-től fokozatosan elvezet az óvóképző főiskolák kihirdetéséig, mely az 1048/1990. (III. 21.) MT határozatban történt meg.

Szakács Mihályné



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is