Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Óvodatörtén... ----

Magyar Magyar Német Német
Óvodatörtén... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Óvodatörténet

Feladata az óv. mint nev.-i intézmény tört.-ének vizsgálata. Az óvodatörténet megkülönböztetendő a kisgyermeknev. tört.-é től, amely a kisgyermekkorban folyó nev.-t a tört. során végigkíséri, valamint az isk. előtti (preszkoláris) nevelés tört.-étől, amely a családi és intézményes nev. tört.-ét vizsgálja a preszkoláris életkorban, azóta, hogy az isk.-skor és az isk. előtti életkor (az isk.-kezdés meghatározásával, a tankötelezettség bevezetésével) megkülönböztethetővé vált. ? Az óvodatörténet kezdetei az óv. kialakulása időszakáig nyúlnak vissza. Már Samuel Wilderspin Infant Education; or Remarks on the Importance of Educating the Infant Poor c. könyvében (3. ed. 1825) találunk tört.-i utalásokat. Az osztrák Joseph Wertheimer e könyv német kiadásához ?Toldalék?-ot csatolt Was ist bereits für Klein-Kinder-Schulen in Europa geschehen c. (2. Aufl., 1828), majd ezt egy másik könyve függelékében (Ther?se, 1832) kiegészítette. Az óv.-ák tört.-ével kapcsolatos utalások más korai óv.-ped.-i munkákban is találhatók (Chimani, 1832; Diodati, 1828). Az első átfogó óvodatörténetnek tekinthető munka Johann Georg Wirth Mittheilungen über Kleinkinderbewahranstalten? c. könyve (Augsburg, 1840), amely a korabeli, főleg európai, elsősorban német óv.-ák tört.-ét dolgozta fel. A XIX. sz. második felében már átfogóbb munkák születtek. Kiemelkedő közülük Adalbert Weber munkája (Die Geschichte der Volksschulpädagogik und der Kleinkindererziehung?, 1878). Az óvodatörténet helyet kapott olyan nagy összefoglaló nev.-tört.-i műben, mint K. A. Schmid Geschichte der Erziehung vom Anfang an bis unserer Zeit c. munkája. (Bd. 5. Theil 3.: Geschichte der Kleinkinderschule und des Kindergartens. 1902.) A századforduló után egyre több összefoglaló mű elemezte egy-egy ország óvodatörténetét. Johannes Prüfer a német (1913), Ilse Forest az amerikai (1927), N. A. Tumin-Almendingen az orosz fejlődést (1940) elemezte. A II. vh. után fellendült az óvodatörténeti kutatás a részletekben is (Csakarov, Erning, Krecker, Mikle? stb.). 1982-ben Bp.-en nemzetközi óvodatörténeti konferencia zajlott le (ISCHE IV.) és megalakult az International Standing Group for the History of Early Childhood Education nevű szerv., amely nemzetközi érdeklődést váltott ki. A 80-as évek végétől azonban az érdeklődés csökkent. 1984-ben megkezdődött egy nemzetközi évkönyvsorozat kiadása is Historia Infantiae c., amelyből eddig mindössze 3 kötet jelent meg. A óvodatörténeti kutatás egyes balsikerei sem változtatnak azon a tényen, hogy világszerte egyre fokozottabb érdeklődés mutatkozik az óvodatörténet iránt, s ez jelentkezik a nagyszámú különböző nyelvű publikációban is. A nemzetközi együttműködés az óvodatörténet területén fontos megállapításokhoz vezetett. A nemzetközi tanácskozás (1982-ben) sok kutató véleményével megerősítette, hogy az óv. tört.-ének folytonosságáról 1816 óta beszélhetünk, amikor Robert Owen létrehozta New Lanarkban az első infant schoolt. Figyelemmel kell lenni a spontán előzményekre (dame school, matressenschooltje stb.) és a korai filantróp kezdeményezésekre (Ban de la Rőche, Paris, Lippe-Detmold). A vizsgálatok feltárták, hogy az óvodatörténet korai szakaszában különböző és időről időre változó centrumok alakultak ki Európában (London, Párizs, Buda, Augsburg, Blankenburg). Megállapítást nyert, hogy bár az intézmények elnevezése országonként és koronként változott, mégis egyazon intézményről van szó. A óvodatörténet két alapvető funkciót tárt fel: az óv. nev.-i és szociális funkcióját. Ugyanakkor kimutatták, hogy a funkciózavar mindenkor, a jelenkorig is, jelen van az óvodatörténetben. Fontos eredmények születtek az óvodatörténet egyes részterületein. Sok adat gyűlt össze a korai óv.-k tört.-éről (Bellatalla, Bradshaw, Dajez, Erning, Higginson, Plaissance, Vág); az óv. társ.-i szerepének tört.-éről (Caspard, Engberg, Lynch, Ojala, Simon, Whitebread stb.); az óv.-nev. elméletének tört.-ével kapcsolatban (Capková, Hager, Mitzenheim). Az elmúlt két-három évtized különösen jelentős eredményeket hozott az óvodatörténet területén. Már az 1982. évi nemzetközi konferencia hangsúlyozta az összehasonlító nev.-tört. szerepét az óvodatörténet területén is. Az óvodatörténet eredményeit gazdagítják azok a kutatási eredmények is, amelyek a kisgyermeknev. tört.-e és a preszkoláris nev. területén születtek. A kisgyermeknev. tört.-e ? bár nem előzmények nélküli kutatása ? akkor vált intenzív szakterületté, amikor Philippe Ari?s 1960-ban közreadta a gyermekségtört.-i kutatásokat megalapozó munkáját. Több szerző újabb kutatásokat közölt, melyek óvodatörténeti vonatkozásúak is (Fishman, Osborn). A preszkoláris nev. felöleli az óv.-án kívüli (családi stb.) nev. tört.-ét is; egyes kutatók ebből az aspektusból közelítenek az óvodatörténethez (Neumann). ? Mo.-on az óvodatörténeti kutatások művelése lényegében egyidős az óv. létével. Az új intézményt propagáló írások többnyire tört.-i áttekintést is adtak. Az első igényesebb munka Beély Fidél A kisdedóvó intézetek történetileg c. tanulmánya (1841). A m. óvodatörténet első nagy összefoglaló munkája Rapos József 1868-ban megjelent műve, amely arra törekedett, hogy feldolgozza valamennyi addig létesült mo.-i óv. tört.-ét (eredeti források alapján), valamint a Terjesztő Egyesület tört.-ét. A XIX. sz. vége táján is megjelent néhány összefoglaló m. óvodatörténeti munka pl. P. Szathmáry Károly (1887), Morlin Emil (1896) tollából. A századforduló után elsősorban tkv.-i jelleggel készültek egyes m. óvodatörténeti összefoglalások (Számord Ignác, Kenyeres Elemér). (A m. óvodatörténeti munkák esetenkénti téves közléseit [Rapos, Kacskovics] a későbbi kutatók is átvették.) A II. vh. után a m. óvodatörténeti összefoglalásokat elsősorban oktatási szükségletek motiválták. Elsőként Vincze László tkv.-i összefoglalása jelent meg (1951, Vág Ottó átdolgozásában 1957). Az 50-es évek végétől a tkv.-i összefoglalások (Vág Ottó, 1960) mellett eredeti forráskutatáson alapuló munkák is megjelennek. Érdemes megemlíteni a korai óv.-ra vonatkozó egyetemes nev.-tört.-i kutatásokat, a Brunszvik-kutatásokat stb. Fontos szerepet töltöttek be a helytört.-i óvodatörténeti kutatások (Zala, Békés, Tolna stb.). Évfordulós megemlékezés már 1928-ban volt az első óv. al.-ának 100. évfordulóján, amikor számos szakember fontos forrásokat tárt fel. A Kisdednevelés c. folyóirat akkor ünnepi különszámot adott közre. Hasonló törekvések jelentkeztek 1958-ban és 1968-ban az Óvodai Nevelés évfordulós számaiban. óvodatörténeti kutatások kapcsolódtak Brunszvik Teréz halálának 100. (1961) és születésének 200. (1977) évfordulóihoz, mindkét esetben az MTA szervezésében, majd egy ülésszak a 220. születési évfordulón (1995). Újabb lendületet adott az óvodatörténeti kutatásoknak a M. Óv.-ped.-i Egyesület (MOE) megalakulása után a MOE Tört.-i Szakbizottság megszervezése (1990), amely évenként tud. ülésszakot tart és publikációkat ad közre. állami iskola, Bezerédi István, Brunszvik Teréz, Dömötör Géza, kisdedóvási törvények, Ney Ferenc, pedagógusegyesületek, Wargha István, Wesselényi Miklós.

Vág Ottó



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is