L. (növ.,) nyúlkenyér, heresóska vagy lóheresóska, sósdi), a
róla nevezett család füve vagy cserjéje, tőkéje gumós, levele 3-4 águ, savanyu
nedvtartalmu, ingerlékeny; tövéről sárga vagy fehér ötöstagu virága nő ki;
tokja hártyanemü, ötrekeszü, a magnak külön még húsos, végre rugalmasan
felpattanó héja van. 220 (hazánkban 3) faja majd mind Afrika D-i részén és
Amerikában terem. Az O. acetisella L. (apró sóska, fecskesóska, allelujafű,
madársósdi), gyengéd, többnyári, levele a tőből ered, fordított szivforma,
virágszála egyvirágu, virága fehér vagy lilásrózsaszin, tavaszi, de később
apró, többnyire a mohában levő virága is van. Levelét az irlandi címereken
látni; az angol költők mint shamrogot vagy skamrockot gyakran éneklik. Az erdők
pusztításával ez a kiválóan erdei növény is sok helyen kipusztult s később az
irek kultuszában a hozzá hasonló Trifolium repens nevü lóhere foglalta el a
helyét. Európa erdeiben, forrás mellett elég gyakori. Sóskasav vagy oxálsav (l.
o.) van benne. Az O. tuberosa Mol. és O. crnosa Mol. D.-amerikai, különösen
chilei, retek-alaku gyökerében cukor képződik, azért a nép oka v. okapataha
néven eszi és termeszti; burgonya helyett Európának is ajánlották. Az O.
crassicaulis Zucc. mexikói és perui, gumója formájára és ízére nézve a
burgonyához hasonlít. Termesztik, leveléből saláta, vastag szárából kristályos
sóskasav lesz. Európa klimáját jól kiállja, termesztését ajánlották; Angolországba
1829. ültették. Az O. esculentát Lenck Mexikóban nagyon lisztes, húsos
répájáért főzeléknek vagy spárgának termesztik. Több águ levelével
virágszegélynek ültetik. Az O. crenata Jacq. chilei; savanyu levele salátának
való, takarmánynak is ajánlják, évenként 3-4-szer lehet kaszálni. Az O.
sensitiva L. K.-indiai, levele ingerlékeny, szárnyalt, levélkéje legcsekélyebb
érintésre is összecsapódik és lekonyul. Az O. tetraphylla Cav. É.-amerikai,
lila virágzata ernyős, kerti dísz. Az O. stricta L. (É.-amerikai) és O.
corniculata L. (D.-európai) bevándorolt növény, mívelt zöldséges helyen
hazánkban is elvadult, amazt néhol vetik.
Forrás: Pallas Nagylexikon