oxidálószer

A régebbi felfogás szerint olyan oxigéntartalmú vegyületek, amelyek oxigénjüket aránylag könnyen leadják, miáltal más anyagokat oxidálnak, ők maguk pedig redukálódnak. Ide tartoznak pl. a tömény salétromsav. a hidrogénperoxid, a barnakő stb. (oxidáció). Az oxidáció fogalmának kiterjesztése óta ide számítjuk mindazokat az anyagokat, amelyek elektron felvételére képesek, akkor is, ha oxigént egyáltalán nem tartalmaznak (az oxidálószerek az oxidálódó anyag által leadott elektronokat magukhoz vonják). Például:
+3-2 +2-2 +2-2 +4-2 Fe₂0₃ + CO = 2Fe0 + C0₂
ebben a folyamaiban a vas redukálódik, a szén oxidálódik. A vas-oxid, amely a redukálódó (elektront felvevő) vasat tartalmazza, az oxidálószer, a szén-monoxid pedig, amelyik az oxidálódó (elektront leadó) szénatomot tartalmazza. az redukálószer. Az oxidálószerben tehát olyan atomok vannak, amelyek oxidációs száma csökken a redoxi reakció során. Egy oxidálószer oxidálóképességének mértékét a standard redoxipotenciál fejezi ki. Minél pozitívabb egy rendszer standard redoxipotenciálja, annál nagyobb az oxidálóképessége is.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• elektron
• oxidáció
• redukálószer
• atomok
• oxidációs szám
• redoxi reakció