Őzárpa
(növ., Elymus L., Cuviera Koel., hajfű, hajperje, cimbor
Diósz.), pázsitfű, az árpával közel rokon, némelyek csak egyik alneméül
tekintik, több mint 20 fajjal (hazánkban 3) Európa, Ázsia és É.-Amerika
mérsékelt vidékein. Többnyáréltü fű, füzérkéje két- v. többvirágu, pelyvája
meglehetősen egyforma s kurtább mint a szálkás v. szálkátlan virágpelyva s a
hármasával levő füzérke körül mintegy hatlevelü lepelt alkot. Az E. Europaeus L.
gabonatermetü fű (erdei árpa), egész méter magas, levele széles, a jó erdei
takarmány füvek egyike. Az E. arenarius L. (Hordeum arenarium Aschers, lengyel
zab) egy méternyi v. magasabb, deres-zöld szinü, széles merev levele van,
kalászkája 3 - sokvirágu, szálkátlan s a kálásza 1/3
m.-nyire is megnyulik. Szárában sok a cukor; mig meg nem vénül, a juh meg a
szarvasmarha nagyon szereti. Hasznosabb munkása azonban a homokkötésnek, mert
sok és messzire (3-6 m.) terjedő tarackja van, s vele a homokot erősen megfogja
s csak egy magból kelt tő is rövid idő alatt 10 m2 területet
elborít.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|