Pacini

(ejtsd: -csi-), 1. Fülöp, olasz anatomus, szül. Pistojában 1812 máj. 25., megh. Firenzében 1883 jan. 9. A boncolástan tanára volt, s 1835. újból fölfedezte a már Vater Ábrahámtól (szül. 1684., megh. 1751-ben mint az anatomia tanára Vittenbergában) is észlelt, de utána feledésbe ment idegvégződéseket (u. n. Pacini-féle testecskék, l. Bőr, III. köt. 618. old.).

2. P. János, olasz dalműszerző, szül. Cantaniában 1796 febr. 17., megh. Pesciában 1867 dec. 6. Bolognában és Velencében tanult; mintegy 90 dalműve 1813 óta oly gazdaggá tette, hogy Viareggióban zeneiskolát nyitott, melléje szinházat építtetett s utóbb áthelyezte Luccába. Legsikerültebb operái: Saffo (1841); Medea (1843); La regina di Cipro (1846). Szaklapokban s néhány tankönyvvel mint iró is fellépett; emlékiratait Le mie memorie artistiche (1865) c. alatt irta meg (Cicconetti 1872. kiegészítette).

Forrás: Pallas Nagylexikon