Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Paczka... ----

Magyar Magyar Német Német
Paczka... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Paczka

Ferenc, történeti és genrefestő, szül. Budapesten 1856. Még alig volt 17 éves, midőn, vonzalmát a művészet iránt legyőzni nem tudva, a müncheni művészeti akadémia ajtaján bekopogtatott. A tanárok gyönge próbarajza után nem is akarták fölvenni, de Pilotty ezekkel a szavakkal döntött sorsa felől: «Ne bántsák; kiből mi lesz, előre nem lehet meghatározni.» A fiatal festő azonban e biztatás dacára is csak másfél évig dolgozhatott Münchenben, mert az első év felét betegeskedve töltötte, a második végével pedig megvonták tőle az ösztöndíjat. Ekkor, teljesen saját erejére szorulva, támadt az a gondolata, hogy jövőjét Simor hercegprimás kezébe tegye le. Megfestette az arcképét s az oly jól sikerült, hogy számára újabb megrendeléseket és ösztöndíjat szerzett, mellyel Párisba utazhatott. Itt nagy nevü honfitársa Zichy Mihály oldala mellett oly szép eredménnyel folytatta tanulmányait, hogy rajzai, olajképei csakhamar általános feltünsét keltettek s koponyákat ábrázoló csöndéletképét St. Germain, a Gymnase hires művésze, meg is vásárolta ezer frankon. Ezzel a pénzzel fogott nagy méretü képéhez: a fal tövében pihenő spanyol koldusokat ábrázoló kompozicióhoz. Három hónap alatt készült el a Koldusok képe s még be sem volt fejezve egészen, midőn egy angol műkereskedő, marsden 10 000 frankon megvásárolta. A gyors munka azonban nagyon kifárasztotta; hamarjában nem is festett mást, mint a Montmartrei hegedüst, és majdnem szerencsének mondhatta, hogy a boszniai hadjárat kezdetén mint egyéves önkéntest haza szólították. Betegen, csaknem megtörve érkezet meg s hosszabb időbe került, mig annyira magához tért, hogy újra ecsetet foghatott a kezébe. Első képe itthon Szent Erzsébet volt, melyet pártfogója a hercegprimás számára készített; ezzel azonban, valamint Lázár-jával is, nem sok sikert aratott. Tehetségének megizmosodását római útjától remélte és 1882. el is utazott az örök városba. Komolyan kezdte tanulmányozni a régi mestereket és sokat dolgozott. Itt támadtak Jóbja, Tékozló fiuja, majd később Emese és Attila nászéje. Mindezek a képek nagy ambicióról és forrongásban levő erős tehetségről tettek tanubizonyságot. Legtöbb sikert ért el közülök a Tékozló fiu, a lelki élet erőteljes és igaz kifejezésével. Későbbi művei közül Szt. Benedek és Görgey Arthur arcképei részesültek megérdemelt elismerésben. P. évekig volt állandó lakosa Rómának s csak a legújabb időkben tette át mátermét Berlinbe. - Felesége szül. WAgner Kornélia, festő és rézkarcoló, szül. Göttingában 1866. Atyja Wagner Adolf közgazda és a berlini egyetem tanára. Nagy tehetsége már gyermekkori rajzaiban feltünt, melyeket kis hugai mulattatására készített. Midőn a művészettel komolyabban kezdett foglalkozni, minden törekvését a szellemi momentumok kifejezésére fordította. Első nagy rézkarca (Maria mater consolatrix), melyet 1890. minden utasítás nélkül készített, már általános feltünést keltett s a német rézkarcgyüjtemények egymás után siettek megszerezni. Ezen művének tanulmányai a drezdai gyüjteményben láthatók. 1895. Rómából férjével Berlinbe költözött s itt jelenleg nagy képciklusa Az asszony foglalkoztatja, mely hivatva van a képzőművészet kiváló alkotásai közt szerepelni.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is