Az ugyanily nevü olasz tartománynak és járásnak meg
püspökségnek a székhelye a Bacchiglione mindkét partján, ahol belőle kiágazik a
Brentához és Pontelongo-csatornához vezető Piorego-csatorna, vasutak mellett,
(1893) 80 100 lak., posztó-, vászon-, selyemszalagszövéssel, költélveréssel,
kelmefestőkkel, bőr-, üveg- és húrkészítéssel; jelentékeny gabona-, olaj-,
bor-, ló- és szarvasmarha-kereskedéssel. Tornyos körfalaiban 7 kapu van,
amelyek közül a portellóinak diadalkapu-alakja van. A lakóihoz arányítva
terjedelmes város pompás egyházi és Pisani, Giotto, Lombardi, Donatella,
Mantegna és másoktól eredő művészi emlékeit meg egyetemét máig is megőrizte.
Utcáit az alacsony árkádok sok helyen komorrá teszik. Legnagyobb tere a Prato
della Valle, most Piazza Vittorio Emmanuele, amelyet fák árnyékolnak be és 74
olsz férfiu középszerü szobra ékesíti. Épületei közül kiválnak a Michelangelo
tervei szerint megkezdett, de csak 1754. befejezett dom; az 1260-ból való
Battisterio, a szt. Antalnak szentelt Il Santo-templom, Olaszország egyik
legérdekesebb bizánci stilusban épült temploma (a XIV. sz.-ból) 3 toronnyal, 5
kupolával, számos érdekes bronzszoborral és emlékkel, freskókkal és értékes
képekkel; Szt.-Jusztin-templom 8 kupolával, Giordano és Tintoretto
festményeivel; az igazságügyi palota (della Raggiona), amely 1172-1219-ig
épült, 83 m. hosszu és 28 m. széles teremmel és ebben Donatellótól faragott fa-lóval;
a Loggia del Consiglio, az obszervatorium, amelyet az Ezzelino-palota régi
tornya (1237) ékesíti; a Pedrocchi-kávéház, Olaszország egyik legrégibb ilynemü
épülete, az Antenor-sír, antik síremlék és több XIII-XVI. sz.-beli palota. Az
1222. alapított egyetem egykoron Európa legkiválóbb egyeteme volt. 1264 óta,
midőn első ismert bejegyzett magyar hallgatója Orbác pozsegai prépost volt,
1592-ig, legjobban azonban Mátyás király idejében, a magyarok is (köztük Dávid
Ferenc, Verancsics Antal, Báthory István, Forgách Ferenc, Zsámboky János)
szivesen látogatták. Galilei 18 évig tanított itt. A XVI. és XVII. sz.-ban több
mint 6000 hallgatója volt. Jelenleg jogi, orvosi, matematikai,
természettudományi és filozofiai fakultása van. A docensek száma 65, a hallgatóké
1269. Hozzá tartoznak a gyógyszerész-iskola, egy könyvtár (136 000 kötet), egy
csillagvizsgáló, az 1545. alapított botanikuskert; van azonkivül P.-nak
tudományos és művészi akadémiája, muzeuma, gazdasági és többféle közép- és
népiskolája és különféle jótékonysági intézete. P. Olaszország egyik legrégibb
városa. A hagyomány szerint Antenor alapította Trója bukása után. A római
uralom alatt patavium nevet viselt. Alarik, későbben Attila kirabolta.
Longobardiával együtt Nagy Károly uralma alá került. 900. a magyarok döntötték
romba. A középkorban azonban újra fölvirágzott és független köztársaság lett.
1237. Ezzelino hajtotta zsarnoki uralma alá. IV. Sándor pápa segítségével
fölszabadult. 1318. Carrara Jakab lett a podesztája és ennek utódai csekély
megszakítással kormányozták 1405-ig, midőn Velence árulás útján birtokába
jutott. 1797. Ausztriáé, 1805. Brenta département székhelye, 1814. ismét
Ausztriáé lett, 1866-ig, midőn az olasz királysághoz csatlakozott. P.-ben
született titus Livius. V. ö. gennari, Annali della citt? di P. (Bassano 1804);
Cappelletti, Storia di P. (1875).
Forrás: Pallas Nagylexikon