Paget János
híres emberek
(ejtsd: pedsett) Angol eredetü s magyar hazafivá
lett jeles gazda és iró, szül. Torpe Satchvilleben (Anglia) 1808., megh.
Gyéresen (Torda-Aranyos) 1892 ápr. 10. A York-Collegeben kezdett tanulmányait,
az edinburghi egyetemen végezte s orvosi oklevelet nyert, de mint orvos nem
működött. Tanulmányai bevégzése után Párisba ment a kórházak tanulmányozása
végett, hol a koleráról irt étekezésével az első díjat nyerte el. Később
Olaszországban megismerkedett a magas műveltségü Wesselényi Polixenával, özv.
Bánffy László bárónéval, kit később nőül vevén, beutazta Magyarországot és
Erdélyt s Gyéresen telepedett le. ahol megkezdette mintaszerü gazdálkodását. Az
1846-47-iki erdélyi országgyülésen honfiusítást nyert. Az 1848-49-iki
szabadságharcban részt vett karddal és tollal. Bemnek egyik szárnysegéde volt
és az angol sajtót ő értesítette minden mozzanatról. A függetlenségi harc után
nejével együtt Angolországba menekült, honnét csak 1855. térhetett vissza
gyéresi kastélyába. Művelődésünket előmozdító minden kezdeményezésnél ott
találjuk nevét: az erdélyi gazdasági egyletnek rendes, később alapító tagja, az
erdélyi unitárius egyháznak mindvégig buzgó és tevékeny hive volt; nevét
alapítványával is megörökítette. Legjelesebb munkája: Hungary and Transylvania
(London 1839, 2. kiad. németül, Lipcse 1842), mely a hazánkról irt legjobb régi
művek közé tartozik. A magyar tört. társulatnak 1868-tól fogva volt tagja.
szinte jelentékeny irói nevet vívott ki Kolozsvárt 1841-ben megjelent két
kötetes útleirása által, melynek címe: Schweitzi és Olaszhoni utazás (Kolozsvár
1842). Életét magyarul és angolul külön füzetben Kovács János irta meg
(Kolozsvár 1893).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|