Pájer Antal

Egyházi és lantos költő, kat. apátplébános, szül. 1814 máj. 20. Makláron (Heves), megh. 1881 jun. 4. Budapesten. Középiskoláit Egerben és Gyöngyösön, a telologiát Egerben végezte. Pappá szentelték 1842. Előbb nevelő, azután segédlelkész volt, 1844. egri főszékesegyházi hitszónok, később képezdei tanár is. Innen Tisza-Bábolnán, azután Tisza-Füreden, végre 1862. Jász-Apátin plébános, 1865. apát. P. már 1836. működött az irodalmi téren. Vallásos lelkének legszebb termékei a Szent Lant és Orgonavirágokban vannak letéve. Önállóan megjelentek: Költemények (Pest 1847); Villámok (u. o. 1854); Szent Lant (u. o. 1857); Orgonavirágok (u. o. 1858). Ezeken kivül számos költeményt irt az Uj M. Sionba (1877); a Kat. Néplapba és a Vasárnapi Ujságba. V. ö. Koncz Á., Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren, Eger 1892.

Forrás: Pallas Nagylexikon