Palacky
idegenszavak
Ferenc, cseh történetiró, szül. Hodslawitzban 1798 jun. 14.,
megh. 1876 máj. 26. Trencsénben és Pozsonyban tanult, aztán nevelő volt
1823-ig, amikor Prágában a huszita-kor történeti forrásait kezdte tanulmányozni
és Sternberg gróf levéltárnoka volt. 1829. a cseh rendek megbizták Csehország
történetének megirásával s 1838. az ország történetirója lett. Élénk részt vett
az 1848-49-iki eseményekben, s több német-cseh iróval együtt szerkesztette a
márc. 21-iki nyilatkozatot, melyben az Ausztriától való függés ellen harcoltak
és nemzeti egyenjoguságot követeltek. Később a nemzetgyülés tagja, a szláv
kongresszus elnöke, az ideiglenes cseh kormány tagja, s a bécsi és kremsieri
birodalmi gyülésen az autonom-párt vezére volt. 1848. két ízben is
fölajánlották neki a közoktatásügyi tárcát, de P. mindannyiszor elutasította
politikai okokból, s csak 1860 óta vett újra részt a közéletben. Fő munkája:
Geschichte von Böhmen (5 köt., új kiad. 1893 s köv.), mely históriai kritika,
előadás és forma tekintetében igen becses tudományos mű; ezt részben
előkészítették, részben összefüggnek vele egyes monografiái: Würdigung der
alten böhm. Geschichtschreiber (Prága 1830); Der Mongolen Einfall im J. 1241
(u. o. 1842); Über Formelbücher (u. o. 1842-47); Altböhm. Chronographen (u. o.
1829); Archiv cesk(ycaron) (u. o. 1840-72); Urkundliche Beiträge zur Gesch.
Böhmens u. der Nachbarläder im Zeitalter Georgs von Podiebrad (Fontes rerum
austriac., Bécs 1860); Documenta M. J. Hus vitam, doctrinam, causam etc.
illustrantia (Prága 1869); irta továbbá: Anfänge der böhm. Dichtkunst
(Safarikkal, Pozsony 1818); Die ältesten Denkmäler der böhm. Sprache (u. azzal,
Prága 1840); Zur böhm. Geschichtschreibung (u. o. 1871); Radhost (u. o.
1870-73); Gedankenblätter (u. o. 1874). Szerkesztette továbbá a casopis Musea
kralovstoi ceského c. folyóiratot (1827-38).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|