Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Palermo... ----

Magyar Magyar Német Német
Palermo... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Palermo

1. olasz tartomány Szicilia szigetén a Tirreni-tenger, Messina, Catania, Caltanissetta, Girgenti és Trapani közt, 5142 km2 ter., (1881) 699 151, 1893-iki becslés szerint 810 483 lak. A tartomány nagyobb részét alacsony hegyek takarják, különösen K-i részében a Morili Nebrodi, La Madonie (legmagasabb csúcs 1975 m.) kiágazásai. Csak kisebb folyók öntözik: a Leonardo és Torto a Tirreni-tengerbe, a Belice a Földközi-tengerbe ömlik. Földje terékeny; fő termékei gabona, bor, füge, olajbogyó, len, kender, manna, déli gyümölcsök és édes gyökér. A bányászat ként, márványt, achátot és alabastromot szolgáltat. Fontos a juhtenyésztés és a tonhalászat. Az ipar a fővárosban koncentrálódik. Járásai: Cefalu, Corleone, P. és Termini Imerese.

2. P., az ugyanily nevü sziciliai tartomány fővárosa, érseki székhely az É. sz. 38°6"44" és a K. h. 13°21"11" alatt Szicilia É-i partján a Monte Pellegrino és Zaffarano-fok közt elnyuló Palermói-öböl és vasút mellett, a félkörben hegyekkel környékezett termékeny síkságon, a Conca d"oron (aranykagyló), (1881) 244 991, 1893-iki becslés szerint 276 000 lak., nagy fémöntőkkel (Fonderia Oretea), márványmozaiklap- és kesztyükészítéssel. Az iparnál fontosabb a kereskedelem; 1893. érkezett 3565 hajó (1 460 956 tonna) és eltávozott 3509 (1 406 395 tonna tartalommal). A kivitel főcikkei: agrumi (1888-ban 69 309 tonna), növényi nedvek és esszenciák, olaj (713 tonna), borkő, festék és cserző anyagok (29 691 tonna), kén (4818 tonna), bor (13 429 hl. hordókban és 123 931 palack) és tonhal; a bevitelé: kávé, cukor, gabona (8762 tonna), dohány, kőszén (112 939 tonna) Angliából, selyem-, pamut- és gyapjuáruk Angliából és Franciaországból, üveg-, agyag- és porcellán-edények, végre gépek. Nehány nagyobb olasz kikötővel rendes összeköttetést tart fenn a Florio e Rubattino cég. A gyönyörü fekvésü és enyhe éghajlatu (januáriusi hőmérsék 10,9°) város hosszukás négyszöget alkot, amelynek K-i rövidebb oldala van a tenger felé fordítva. Két hosszu, egymást derékszögben metsző utca: Corso Vittorio Emmanuele vagyis Via Cassaro és a Via Macqueda 4 négyszögre osztja. É-i részében alakul az idegen, kényelmes nyaralókból álló új városrész. A város középpontja az oszlopcsarnokokkal és számos szoborral körülfogott Piazza Quattro Canti vagyis Vigliena. Ezenkivül nagyobb terek: a Piazza Marina szép pálmákkal; a Piazza della Vittoria IV. Fülöp emlékével; a templom-tér, amelyet 1761 óta falazott balustrade vesz körül 16 nagy, szenteket ábrázoló szoborral; a Piazza Bologni V. Károly császár szobrával (Livolsitól 1630-ból); a Piazza Pretoria egy régi (1550) kúttal, amelyet a Camillani és Vagherino firenzei művészek készítettek; a Piazza della Rivoluzione a városi géniuszt ábrázoló szoborral; a Piazza della Croce de"Vespri egy márványoszlopon álló kereszttel, amelyet lándsákból és alabárdokból készített kerítés vesz körül és amelyet az 1282. meggyilkolt és ott eltemetett franciák emlékére állítottak fel. Nyilvános sétahelyek: a tenger mellett elterülő Marina vagyis Foro Italico. amelynek végében van az 1777. alapított Flora-kert vagyis Villa Giulia, Olaszország egyik legszebb kertje a Kanarisz-testvérek emlékével; tőle Ny-ra a gazdag botanikuskert, azután a Strada della Liberta, amely a Giardino Ingleset metszi át. Jelentékenyebb egyházi épületek: a legrégibb részeiben 1169-85-ig épített dom, amelyet 1781-1801. Fernando Fuga egy kupola felépítésével eléktelenített; a Ny-i főkapu a 2 toronnyal 1300-59-ig készült; 2 boltív a régi harangtoronnyal (XII. sz.) köti össze; a jobboldali oldalhajóban pompás porfir-szakrofágokban nyugszanak: II. Frigyes és Aragoniai Constantia, VI. Henrik, Roger király és leánya, továbbá Vilmos III. Frigyes aragoniai király fia, egy kápolnában pedig szt. Rozália 650 kg. nehéz ezüst koporsóban. Továbbá az egyiptomi keresztalaku San Giovanni degli Eremiti, a normannok egyik legrégibb, 1132. alapított temploma öt kupolával; az 1161. megkezdett San Cattaddo 3 kupolával, tarka pallóval; az 1143-ban I. Roger nagy admiralisa Antiochenosz által alapított La Mortarana, bizanci négyszögépület régi mozaikokkal; a belsejében ovális alaku, hatalmas fülkékkel ellátott San Salvatore, 1628-ból való pompás templom; a San Giuseppe de"Teatini (XVII. sz.) oszlopos bazilika, pompás díszítésekkel; a barok ízlésü Santa Catarina (XVI. sz.) gazdag belső díszítésekkel; a del Carmine Maggiore XVII. sz.-beli fényes épület kápolnákkal; a San Domenico (1640-ből), amelyben 12 000 ember fér el, kiváló sziciliaiak számos sírjával és síremlékével; a Santa Maria della Catena szép előcsarnokkal; a Porta Nuova előtt álló kapucinuskolostor, amelyben gazdag P.-iak kiaszott hulláit őrzik. Profán épületek: A római korból a Porta Ossuna előtt 1785. fölfedezett katakombákon kivül más maradványok nincsenek, mert a Piazza Vittorián 1869. fölfedezett római házat, miután mozaikjait a Museo nazionaléban elhelyezték, ismét eltemették. Középkori emlékekben azonban P. gazdag. A Palazzo Reale alapfalai szaracén eredetüek; építéséhez több normann király járult hozzá; benne van az u. n. Stanza di Ruggero a normann időkből való mozaikkal takart falakkal, amelynek Torre Pisana, most Torre San Ninfának nevezett részében Piazzi a Ceres bolygót fedezte föl, továbbá a Roger királytól 1132. alapított, pompás mozaikkal díszített hires Capella Palatina, földünk egyik legszebb kápolnája, amelyben bizánci, arab és Ny.-európai díszítések meseszerü fényü pompás egésszé egyesülnek. A Palazzo Realével szemben van az egykori Palazzo Stefani, most kaszárnya, amelynek arkádjai alatt a XV. sz.-ból való nagyszerü freskókép látható. Jelentékenyebb épületek még: az érseki palota a XVI. sz.-ból egy toronnyal; a városháza; a XIV. sz.-ból való Palazzo Chiaramonti, most igazságügyi palota; a Palazzo Abbatelli, most apáca-kolostor. A tudományos intézetek közül az első helyet foglalja el a IV. Ferdinánd által 1779. alapított, 1805. becsukott és 1850. újra megnyitott egyetem, (1892) 62 docenssel és 1299 hallgatóval; külön gyógyszerész- és mérnökiskolával, jelentékeny természetrajzi gyüjteménnyel; továbbá van nagy nyilvános könyvtár (Biblioteca communale) 210 000 kötettel, 3000 kézirattal; nemzeti könyvtár 174 000 kötettel, 1480 kézirattal; Museo nazionale értékes régiségekkel és festményekkel; több akadémia és középiskola; a Societ? per la storia patria; zenekonzervatórium; agrár intézet; hajósiskola stb. P.-t szépsége és érdekessége miatt számos turista, szelid éghajlata miatt számos beteg látogatja. Környékének legszebb pontjai: a Monte Pellegrino (600 m.) a Szt.-Rozália-barlanggal, amelyet most templommá alakítottak és pompás kilátással; a Villa Belmonte a Pellergrino lábánál; a királyi nyaraló-kastély kerttel és fasorokkal; Monreale (l. o.) és számos magánkert. P.-t, a rómaiak Panormusát, a feniciaiak alapították; későbben a karthágói hatalom egyik támaszpontja, Kr. e. 254. a rómaiak hatalmába került. A keleti gótoktól Belizar, Kr.u. 830. pedig az arabok foglalták el. 1072. normann uralom alá került. A sziciliai vecsernyénél a francia uralom alól való felszabadulásra a jelt P. adta meg. Itt tartották székhelyöket a spanyol alkirályok, midőn pedig Nápoly francia uralom alatt állott, Ferdinánd király is. 1820. és 1848. a palermóiak fölkelése eredménytelen volt. 1860. azonban a forradalom sikerre vezetett; ápr. 4. tört ki és máj. 27. Garibaldi tartotta a bevonulását. V. ö. Nuova guida artistica stb. di P. (Palermo 1883).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is