Palgrave

(ejtsd: -grév), 1. Ferenc sir, angol történetiró (eredeti nevén Cohen), szül. Londonban 1788 jul. megh. Hampsteadben 1861 jul. 6. Jogtudománnyal és az angol alkotmány történetének tanulmányozásával foglalkozott. 1838 óta az állami levéltárak igazgatója volt. Művei közül megemlítendők: History of the Anglo-Saxons (1832, 6. kiad. 1887); Rise and progress of the English commonwealth (1832, 2 köt.); History of Normandy and England (1851-64, 4 köt., befejezetlen); Parlimentary writs (1827-34, 4 köt.).

2. P. Vilmos Gifford, angol utazó, az előbbinek fia, szül. Westminsterben 1826 jan. 24., megh. Montevideóban 1888 okt. 4. Oxfordban tanult, 1847. hadnagy lett a K.-indiai hadseregben, aztán a jezsuiták rendjébe lépett s 1853-ig Indiában, 1855-ig Rómában, 1860-ig Palesztinában működött, s a damaszkusi mészárlásokban csaknem életét is elvesztette. III. Napoleon megbizására beutazta Arábiát, s első irta le körülményesen a vahabiták országát; 1865-66. az angol hadi foglyok kiszabadításán fáradozott Abissziniában. Ezután állandóan mint angol konzul szolgált, Szuchumkáléban, Trapezuntban, Bulgáriában, Sziamban, s élte végéig Montevideóban. Irta Narrative of a year"s journey through Central and Eastern Arabia (2. kiad. 1869); Essays on Eastern questions (1872); Hermann Agha (regény, 1872); Dutch Guiana (útleirás, 1876); Ulysses, or series of scenes and studies in many lands (1887). V. ö. Proceedings of the Royal Geographical Society (1888).

3. P. Reginald Ferenc, az előbbinek öccse, szül. Londonban 1829 jun. 28., a parlament quesztora. Munkái közül említendők: The house of commons (1869, 2. kiad. 1877); The Chairmans Handbook (1890); Oliver Cromwell (1892). Csernátony Lajos egyik művét magyarra fordította: Képek az angol alsóház történetéből és működéséből (Budapest, 2. kiad. 1878).

Forrás: Pallas Nagylexikon