Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pállik... ----

Magyar Magyar Német Német
Pállik... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pállik

Béla, állatfestő, szül. Nagy-Mihályon (Zemplén) 1845. Ungváron tanult. Itt már mint jó rajzoló vált ismeretessé tanulótársai között. Ungvárról pár éve mulva Pestre jött, hogy tanulmányait folytassa s ha lehet, a rajzolásban is tovább képezze magát. Landau volt a tanítója s eljárt Van der Vennehez is, kinek a hatvanas évek elején iskolája és műterme volt a Hal-téren. A hatvanas évek közepén szerencsecsillaga Waldstein gróffal, Sztáray grófné fivérével hozta össze, aki aztán több másolatot rendelt meg nála és Andrássy Gyula grófnak is bemutatta. Ez P.-ban ráismert a jövő művészére és 1867. három éves ösztöndíjat eszközölt ki a számára, hogy tanulmányait folytatni Bécsbe mehessen. Haladása az akadémián rohamos volt. Félév mulva már a mesteriskolába jutott s játszva oldotta meg a legnehezebb föladatokat. Négy évet töltött Bécsben és tanult Engerth Edénél, a történeti festészet tanáránál is, de érdeklődését folyvást csak az állat- és genrefestészet birta. Azonban még mindig csak arcképeket festett, mert szülőiról is gondoskodnia kellett, kik 1868. hozzá költöztek. Igy készítette el a királyi pár arcképét két példányban is, először Nagyvárad, majd Zágráb számára. E közben természet után készült tanulmányai is folyvást szaporodtak, mert a nyári hónapokat vagy Kendeffy Árpád boldogfalvai birtokán, vagy Waldstein János gróf várpalotai kastélyában töltötte. Később éveken át időzött a Tisza-családnál. Geszten készítette akoltanulmányait is, melyeket azután sok szerencsével használt föl állatképein. De megfestette egyúttal a kastély plafondját is, Aurora ébredését ábrázolva sok technikai ügyességgel, de Guido Reni eltagadhatatlan hatása alatt. A bécsi akadémián elért siker 1871 őszén újabb állami ösztöndíjat szerzett számára, mellyel aztán Münchenbe ment, hogy tehetségét kizárólag az állatfestészetnek szentelje. Dolgozott a Dietz iskolájában s rövid időre Piloty tanítványa lett. Münchenben készült a Delelő nyáj címü nagyobb kompoziciója, mely az 1873-iki bécsi világkiállításon általános érdeklődést keltett, érmet kapott s egy amerikai műbarátban talált vevőre. 1874. már mint ismert nevü művész tért vissza Budapestre s megfestette Birka-akol c. nagy képét, melyet Zichy Viktor gróf váltott magához s mely utoljára a Hőtel Drouotban került árverés alá, ahol 14 000 frankot fizettek érte. A hetvenes évek közepén egymásután festette Deák Ferenc, Sennyey Pál báró, Károlyi György gróf és a főispánok arcképeit, mig apró állatképei rendesen a jobb módu polgárság körében találtak vevőre. Nagyobb igényü képe ez időtájban I. Ferenc József király lovas arcképe volt, melyhez egypárszor ő felsége maga is ült Gödöllőn. Ez a kép annyira megnyerte az udvar tetszését, hogy Erzsébet királyné is megrendeléssel tüntette ki P.-ot. Számára készült legszebb állatképeinek egyike, a Telelő juhok. Most már sok megrendelése volt s nagyobb művek alkotására is gondolhatott volna, de szemei a megerőltető munkásság következtében gyengülni kezdtek s orvosai eltiltották őt a dolgozástól. Ekkor az énekesi pályán keresett kárpótlást és nagy szorgalommal kezdte művelni szép tenorhangját. Énekelt Dortmundban, Düsseldorfban, Brémában, Kölnben, Berlinben, Weimarban s a lapok nagy elismeréssel nyilatkoztak képességeiről. A nyugalom olyan hatással volt rá, hogy szemei évek mulva megerősödtek s visszatérhetett első szerelméhez, a festészethez. Düsseldorfi lakásán műtermet rendezett be s két életnagyságu birkafőt festett. A siker általános volt, P.-ot a legkiválóbb állatfestőkkel kezdték összehasonlítani. Még nagyobb hatása volt az Etetésnek, amelyet a német műbrálók valóságos mestermű gyanánt emlegettek. P. 1887 tavaszán tért vissza Magyarországba és előbb Tatán, Esterházy Miklós gróf kastélyában tartózkodott mint a várszinház és művészeti iskola igazgatója, azután pedig a fővárosba tette át lakását, hol ma is szorgalmasan dolgozik. Újabb művei közül kiválnak a Károlyi István grófot és vadásztársaságát ábrázoló nagy méretü festmény, Andrássy Gyula és Széchenyi István grófok lovas arcképei, főleg pedig a megfigyelés és jellemzés ritka erejéről tanuskodó birka-tanulmányok. P. a Ferenc József-rend lovagja s azonkivül az állami aranyérmet is megkapta 1895.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is