Palmira
vallás
(Palmyra), az ótestamentumban Thadmor, a pálmák városa,
hires ókori város, melyet a hagyomány szerint még Salamon király alapított egy
oázison pihenő-állomásul a pusztát járó karavánok részére. P. az Antilibanon és
Eufrát közt feküdt s a római-parthus háboruk idején sokat szenvedett mindkét
fél katonáitól. A római császárság koráig mindamellett nagyban fölvirult és
kivált kereskedelmi tekintetben mint Kelet és Nyugat áruforgalmának közvetítője
szerepelt. Hirnevének tetőpontjára azonban csak akkor emelkedett, midőn a Kr.
u. III. sz.-ban a római birodalmat belső zavarok emésztették és királya
Odenathus külön P.-i birodalmat alapított, mely felesége, Zenobia alatt nemcsak
hogy tovább fennállott, de sőt Egyiptomra és Elő-Ázsiára is kiterjeszkedett.
Aurelianus császár 273. rövid fennállás után megsemmisítette ezt az országot és
az ekkor kiállott ostromot a város sohasem tudta többé kiheverni, noha
Justinianus helyreállította és mint fontos végvárra nagy gondot fordított rája.
Azóta egyre hanyatlott és régi helyén (most Tedmur nevü arab városka) csak
nagyszerü romjai (kivált a nap templomának maradványai) beszéltek a hajdani
dicsőségről, mig ismételt ásatások egyre több érdekes anyagot hoznak napfényre,
mely P.-ra vonatkozik. 1893. Müller egy P.-i ritualis feliratot mutatott be a
filologusok bécsi vándorgyülésén, mely domborművel is el volt látva és egy
Strapes nevü istenségre vonatkozik. V. ö. Wright W., an account of P. and
Zenobia (London 1895); Wood, Bouverie és Dawkins, Ruins of P. (u. o. 1753);
Waddington és de Voque, Inscriptions de Syrie (Páris 1870) és Abamelek-Lazarev
hg. műve P. (orosz nyelven, Pétervár 1885).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|