Palugyay

1. Imre, kat. püspök, szül. 1780-ban, megh. Nyitrán 1858 jun. 23. 1839-től nyitrai püspök haláláig. Már életében számos jótékony alapítványt tett a szenvedők és tudatlanok számára, végrendeletében pedig jelentékeny összeget hagyományozott az irgalmas nénék házára, akiknek gyönyörü csúcsíves templomát nagyrészt ő építtette; hasonlóan sokat áldozott az általa Nyitrán építtetni szándékolt gyermek-szeminárium részére.

2. P. Imre (kisfaludi és bodafalvi), történetiró és statisztikus, szül. Mádon (Zemplén) 1818 okt. 6., megh. 1876 dec. 7. Tanult Sátoraljaújhelyen, Rozsnyón és Kassán s ügyvédi oklevelet nyerve 1840. a helytartó tanács szolgálatába lépett. 1848. a statisztikai hivatal tagja lett, melynek élén Fényes állott. 1849. Pest vármegye alispánja, 1859. a pozsonyi helytartó tanács tagja lett. A Bachkorszakban megyei tanácsos volt. A m. t. akadémia 1847. választotta tagjává. Fő műve: Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leirása (Pest 1851-55, 4 köt.). Ebben Budapest, Esztergom, Székesfehérvár, Szeged, Nagyvárad, Debrecen, Szatmárnémeti, Nagybánya, Felsőbánya városok, továbbá Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csanád, Csongrád és Hont vármegyék tüzetes leirása vannak. Más művei közül nevezetesebbek: Werbőczy István rövid életrajza (Pest 1842); Megyerendszer hajdan és most (u. o. 1844-48, 4 köt.); Turmező jogtörténeti ismertetése (u. o. 1847); Történeti vázlatok Dalmátiának hazánkhozi viszonyáról (u. o. 1852); A kapcsolt részek (Slavonia-Croatia) történelmi s jogviszonyai Magyarországhoz (Pozsony 1863). A m. tud. akadémiában Keleti Károly tartott felette 1874 ápr. 30. emlékbeszédet.V. ö. Értek. a tört. tud. köréből (III. kiad. 9. sz. 1874).

Forrás: Pallas Nagylexikon