Pampa
földrajz
a guechua nyelvben a. m. síkság, általában csak fátlan
területekre használják, noha az őserdővel benőtt síkságot is néha is nevezik; a
fogalom egyébként megfelel a D.-amerikai Llanok értelmének. Általában
leginkább azt a sík területet értik P. néven, mely a Rio Saladótól és a
cordobai hegységtől É.-on, a Rio Negróig (Patagonia) D-en, s az
Atlanti-oceántól K-en egész az Andesek lábáig Ny-on terjed; geologiai alkotása
Roth szerint a felső rétegben humus, az alsóban agyag s területét 4 185 000 km2-re
becsülik. A P. földjét nem mivelik, magas kóros növények és buja fű födik, ami
az egésznek nagyon egyforma kinézést kölcsönöz. A talaj maga sós, s a folyók
(Salado, Dolce, Rio Primero, Rio Secondo stb.) csak felső futásukban ihatók,
mert alább sósak és ihatatlanok; klimája forró, de egészséges és a pázsitos
helyeken számos szarvasmarha-, vadló- s juh-csorda legel, azonkivül vannak macska-
és kutyafajta ragadozói, továbbá nandu, pampasz-nyul, pampasz-szarvas stb. Van
rajt anéhány tanya (estancias), melyek baromtenyésztést űznek s lakóit
(spanyolok és indusok keresztezéséből) gauchosnak hivják, eredeti indus
lakossága (guechuák, araukánok, abiponok stb.) kivesző félben van. A P.-kat
d"Orbigny, Darwin és Roth tudományosan átkutatták.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|