Pamplona
földrajz
(Pampelona), Navarra spanyol tartománynak megerősített
fővárosa és püspöki székhely, a Pireneusok Ny-i lábánál jól megművelt fensíkon,
420 m.-nyi magasban, az Arga balpartján, vasút mellett, (1887) 26 663 lak.,
posztó- és bőrgyártással, gitárhúr-készítéssel, agyagiparral, borkereskedéssel.
A szabályos utcákból álló város legszebb tere a Plaza de Castillo;
legjelentékenyebb épületei a nagy, 1397. III. Károly idejében megkezdett
székesegyház szép homlokzattal, III. Károly és más királyok sírjaival; a San
Nicolas- és San Saturnino-templomok; az egykori alkirályi palota, a szinház; a
15 km. hosszu vizvezeték a XVIII. sz.-ból. Sétahelyei közül La Taconera a
sáncokon belül van. Iskolái közül a gimnázium szép természetrajzi gyüjteménnyel
és az orvos-gyógyszerészi iskola az említésre méltók. Az ókorban a vascones
földjén épült Pompelon, az V. sz.-ban Pampilo, Pampiluna nevet viselt. 778.
Nagy Károly elfoglalta az araboktól. 1284. III. Fülöp elfoglalta a franciáktól.
1808-1813-ig ismét francia birtok volt. A karlista háboruban 1833-40-ig és
1843. a Kristinos-párt birtokában volt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|