Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Panathenei ... ----

Magyar Magyar Német Német
Panathenei ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Panathenei ünnep

az ókori athéniek legnagyobb és legrégibb panegirikus ünnepe Athena Polias tiszteletére. Eredetét Erichthoniostól származtatták, régebbi elnevezése egyszerüen csak Athenaia volt. Eredetileg vidéki arató-ünnep volt, de Theseus hozzákötötte az egy törzsbe verődött attikaiak egyesülésének emlékét, mely egyesülésnek egyébként később (talán Pisistratus rendelkezése folytán) hekatombaion 16. napján külön ünnepély jutott (Synoikia v. Synoieksia). Perikles Kr. e. 446. megtoldotta még egy zenés versennyel és azóta az ünnep több napra terjedt (hekatombaion havának 24-29. v. 21-29. napja). A díj egy koszoruból állott, melyet szent olajfagallyakból fontak, és egy szép nagy vázából, mely olajat tartalmazott, az istennő szent olajfa-berkének termékét. A verseny után következett az ünnep, első sorban a díszfelvonulás, az a nagy díszmenet, mely a hónap 28., az istenasszony születése napján folyt le. A díszmenet, melynek dombborművü ábrázolása a Parthenon egyik legkiválóbb dísze volt, tulajdonképen a körül csoportosult, hogy Athene istenasszonynak ódon szobrát megajándékozták egy új palásttal, az u. n. peplosszal (l. o.). Az ünnep befejezése egy bikákból és szarvasmarhákból bemutatott nagy szabásu áldozat volt (l. Hekatomba), nemkülönben a vele kapcsolatos ünnepi ebéd és az egész nép számára. V. ö. Mommsen, Heortologie (116-205 old.); Müller, Panathenaica (1837). A Parthenon domborművü díszmenetének leirása Baumeisternél (Denkmäler, II. köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is