Panathenei ünnep
ünnep
az ókori athéniek legnagyobb és legrégibb panegirikus ünnepe
Athena Polias tiszteletére. Eredetét Erichthoniostól származtatták, régebbi
elnevezése egyszerüen csak Athenaia volt. Eredetileg vidéki arató-ünnep volt,
de Theseus hozzákötötte az egy törzsbe verődött attikaiak egyesülésének
emlékét, mely egyesülésnek egyébként később (talán Pisistratus rendelkezése
folytán) hekatombaion 16. napján külön ünnepély jutott (Synoikia v.
Synoieksia). Perikles Kr. e. 446. megtoldotta még egy zenés versennyel és azóta
az ünnep több napra terjedt (hekatombaion havának 24-29. v. 21-29. napja). A
díj egy koszoruból állott, melyet szent olajfagallyakból fontak, és egy szép
nagy vázából, mely olajat tartalmazott, az istennő szent olajfa-berkének
termékét. A verseny után következett az ünnep, első sorban a díszfelvonulás, az
a nagy díszmenet, mely a hónap 28., az istenasszony születése napján folyt le.
A díszmenet, melynek dombborművü ábrázolása a Parthenon egyik legkiválóbb dísze
volt, tulajdonképen a körül csoportosult, hogy Athene istenasszonynak ódon
szobrát megajándékozták egy új palásttal, az u. n. peplosszal (l. o.). Az ünnep
befejezése egy bikákból és szarvasmarhákból bemutatott nagy szabásu áldozat
volt (l. Hekatomba), nemkülönben a vele kapcsolatos ünnepi ebéd és az egész nép
számára. V. ö. Mommsen, Heortologie (116-205 old.); Müller, Panathenaica
(1837). A Parthenon domborművü díszmenetének leirása Baumeisternél (Denkmäler,
II. köt.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|