Panin

Nikita Ivanovics gróf, orosz államférfiu, szül. 1718 szept. 26., megh. Szt.-Péterváron 1783 ápr. 11. Erzsébet cárnő kamarássá tette s 1747. Kopenhágába, 1749. Stockholmba küldte, mint teljhatalmu minisztert. Visszatértekor kormányzó lett Petrovics Pál nagyhercegnél, II. Katalin pedig, mint trónra lépeptt 1762. államminiszterré nevezte ki; mint ilyen, a külügyeket vezette s 1767. grófi rangot kapott. - Öccse, P. Ivanovics Péter, szül. 1721, megh. Moszkvában 1789 ápr. 26., kitüntette magát a hétéves háboruban s altábornok lett; az 1770-ik török hadjáratban a második hadtest parancsnoka volt s Bendert rohammal elfoglalta; 1775. pedig részt vett a Pugacsev-lázadás elfojtásában. (V. ö. lebedev, Nikita i Petr P., Pétervár 1863). Ennek fia P. Petrovics Nikita, szül. 1770., megh. 1837. Katalin cárnő alatt hágai és berlini nagykövet, Pál és I. Sándor uralkodása alatt pedig helyettes államkancellár és külügyminiszter volt. Mivel a forradalmi Franciaország heves ellensége volt, a cár lassankint meghidegült iránta és elbocsátotta; azóta jószágaira vonulva élt haláláig. V. ö. Brückner, Adalékok P. P. Nikita életrajzához (orosz. 7 köt., Szt.-Pétervár 1888-92). - P. Viktor Nikitics gróf, ez utóbbinak fia, szül. 1801., megh. Nizzában 1874 ápr. 24., egy ideig Görögországban volt diplomáciai ügyvivő, később államtitkár, majd 1841-62. igazságügyminiszter; 1860. pedig, noha elvileg ellensége volt, a jobbágyság megszüntetéséről szóló törvényhozó bizottság elnöke lett és keresztül is vitte a jobbágyság fölszabadítását. 1864-69. a cár kabinet-irodájában a második osztály (törvények szerkesztése) főigazgatója volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon