Pannonhalma
földrajz
(Mons Pannoniae, Mons Sacer, Mons supra Pannoniam, Mons
Sancti Martini), nevét a halom tövében álló Pannonia nevü városról vette,
melynek közelében született szt. Márton, Tours hires püspöke. A szent
tiszteletére a halmon állítólag Nagy Károly építtette az első kápolnát. A
Névtelen Jegyző szerint a halom tetejéről a honfoglaló Árpád is gyönyörködött a
vidék szépségében, Géza vezér pedig a halomra monostort kezdett építeni, melyet
Szt. István fejezett be. Szt. Istvánnak 1001. kelt kiváltság- (mások szerint
alapító-) levele eredetiségét sokáig kétségbe vonták, mig végre újabban
Fejérpataky László annak hitelességét teljesen bebizonyította. A P.-i volt a
benedekrendieknek hazánkban első s mind maig legnevezetesebb kolostora,
valóságos Monte Casinója. Itt keletkezett Magyarország első fősiskolája, mely már
Szt. István idejében jeles magyar hitszónokokat nevelt; ugyanakkor iparosok is
nagy számban éltek P.-n, mely tehát a műveltségnek középpontja lett. 1047. az
idegenek és keresztények ellen kitört forradalomban e kolostort is feldúlták,
szerzeteseit levágták. I. András azonban helyreállítottatta a kolostort s
megerősítését is valószinüleg ő kezdette meg. Szt. László idejében újra
megnyilt főiskolája, melynek rendelkezésére 72 kötet könyv állt. Szt. László
IV. Henrik császárral, Kálmán Bouillon Gottfrieddel itt találkozott, a Szt.
László idejében épült királyi palotában. A kolostor nemsokára leégett, de Dávid
apát újra fölépítette s a felavatáson II. (Vak) Béla király is megjelent. A
XII. sz. második felében adományok és hagyományok következtében nagyon meggazdagodott
kolostorban a fegyelmet csak Uriás apát állította helyre, ki az újból leégett
kolostort és templomot is fölépíttetvén, azt 1225. II. András jelenlétében nagy
fénnyel avatta fel. 1241. a mongolok nem tudták bevenni a várat, javait azonban
elpusztították. IV. Béla s az utolsó Árpádok veszteségeiért dús ajándékokkal
kárpótolták a kolostort, mely azonban az Árpád-ház kihaltával a
pártvillongásokban újra sokat szenvedett. Az apátok főmunkássága az Anjouk
idejében az elidegenített javak visszaszerzésére irányult, mire azután
iskolájokra s a tudományok művelésére is újból nagyobb gondot fordíthattak. A
hazának azonban máskép is szolgáltak: Zsigmond korában törvény szerint 50
lándsást tartottak Pozsony s a XV. sz. végén fél bandériumot (200 lovas katonát)
az ország védelmére. A XV. sz. legnagyobb részében apátok helyett kormányzók és
helytartók vezették a rend ügyeit, melyek teljesen elhanyatlottak. A fegyelmet
s a kolostori életet az 1500. végre apáttá kinevezett Tholnay Máté minden
buzgalma mellett sem javíthatta meg teljesen; érdemeinek elösmeréséül azonban
őt a pápa II. Ulászló kérelmére mégis a magyarországi benedekrendiek főapátjává
és primásává tette. Az 1529-iki évi hadjárat után P. várjelleget nyert s
mindinkább elszegényedett, ugy hogy midőn 1567. leégett, csak a legnagyobb
erőmegfeszítéssel lehetett helyreállítani. 1593. Hasszán pasa 5000 emberrel
elfoglalta a hős Baranyay Pál főapáttól, de Miksa főherceg már 1597.
visszavette. Mind a mellett a kolostort III. Ferdinánd csak 1638. állította
vissza, de egyúttal az ausztriai kongregációhoz csatolta. Ott is maradt
1722-ig, midőn Sajghó Benedek főapát visszaszerezte régi függetlenségét. Ez idő
alatt kétszer is leégett a kolostor, mely azonban 1701. mégis nagy fénnyel ülte
meg alapításának hétszázadik évfordulóját. A XVIII. sz.-tól fogva a kolostorban
ismét a régi tudományos szellem és tevékenység honolt. 1786 nov. 14. II. József
császár eltörölte a szerzetet s azt I. Ferenc csak 1802 ápr. 25. állította
helyre, 3 más kolostort és 10 gimnáziumot rendelvén a főapát vezetése alá.
1831., midőn P.-t Kazinczy meglátogatta, a szerzetnek 141 papja s 39 növendéke,
köztük 20 doktor volt; valamennyi tudott magyarul, néhány pedig kitünő
szolgálatot tett a magyar irodalomnak. A székesegyház belsejét 1868-1872-ig stilszerüen
helyreállították. A kolostor egyik legnagyobb kincse a több mint 50 000
kötetből álló könyvtár. 1896 aug. 26. országos ünneppel tették le az ország
ezredéves fennállása emlékére az oszlopcsarnok alapját s e csarnokban először
Asztrik apát szobrát helyezték el.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|