Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pannonhalma... ----

Magyar Magyar Német Német
Pannonhalma... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pannonhalma

földrajz

(Mons Pannoniae, Mons Sacer, Mons supra Pannoniam, Mons Sancti Martini), nevét a halom tövében álló Pannonia nevü városról vette, melynek közelében született szt. Márton, Tours hires püspöke. A szent tiszteletére a halmon állítólag Nagy Károly építtette az első kápolnát. A Névtelen Jegyző szerint a halom tetejéről a honfoglaló Árpád is gyönyörködött a vidék szépségében, Géza vezér pedig a halomra monostort kezdett építeni, melyet Szt. István fejezett be. Szt. Istvánnak 1001. kelt kiváltság- (mások szerint alapító-) levele eredetiségét sokáig kétségbe vonták, mig végre újabban Fejérpataky László annak hitelességét teljesen bebizonyította. A P.-i volt a benedekrendieknek hazánkban első s mind maig legnevezetesebb kolostora, valóságos Monte Casinója. Itt keletkezett Magyarország első fősiskolája, mely már Szt. István idejében jeles magyar hitszónokokat nevelt; ugyanakkor iparosok is nagy számban éltek P.-n, mely tehát a műveltségnek középpontja lett. 1047. az idegenek és keresztények ellen kitört forradalomban e kolostort is feldúlták, szerzeteseit levágták. I. András azonban helyreállítottatta a kolostort s megerősítését is valószinüleg ő kezdette meg. Szt. László idejében újra megnyilt főiskolája, melynek rendelkezésére 72 kötet könyv állt. Szt. László IV. Henrik császárral, Kálmán Bouillon Gottfrieddel itt találkozott, a Szt. László idejében épült királyi palotában. A kolostor nemsokára leégett, de Dávid apát újra fölépítette s a felavatáson II. (Vak) Béla király is megjelent. A XII. sz. második felében adományok és hagyományok következtében nagyon meggazdagodott kolostorban a fegyelmet csak Uriás apát állította helyre, ki az újból leégett kolostort és templomot is fölépíttetvén, azt 1225. II. András jelenlétében nagy fénnyel avatta fel. 1241. a mongolok nem tudták bevenni a várat, javait azonban elpusztították. IV. Béla s az utolsó Árpádok veszteségeiért dús ajándékokkal kárpótolták a kolostort, mely azonban az Árpád-ház kihaltával a pártvillongásokban újra sokat szenvedett. Az apátok főmunkássága az Anjouk idejében az elidegenített javak visszaszerzésére irányult, mire azután iskolájokra s a tudományok művelésére is újból nagyobb gondot fordíthattak. A hazának azonban máskép is szolgáltak: Zsigmond korában törvény szerint 50 lándsást tartottak Pozsony s a XV. sz. végén fél bandériumot (200 lovas katonát) az ország védelmére. A XV. sz. legnagyobb részében apátok helyett kormányzók és helytartók vezették a rend ügyeit, melyek teljesen elhanyatlottak. A fegyelmet s a kolostori életet az 1500. végre apáttá kinevezett Tholnay Máté minden buzgalma mellett sem javíthatta meg teljesen; érdemeinek elösmeréséül azonban őt a pápa II. Ulászló kérelmére mégis a magyarországi benedekrendiek főapátjává és primásává tette. Az 1529-iki évi hadjárat után P. várjelleget nyert s mindinkább elszegényedett, ugy hogy midőn 1567. leégett, csak a legnagyobb erőmegfeszítéssel lehetett helyreállítani. 1593. Hasszán pasa 5000 emberrel elfoglalta a hős Baranyay Pál főapáttól, de Miksa főherceg már 1597. visszavette. Mind a mellett a kolostort III. Ferdinánd csak 1638. állította vissza, de egyúttal az ausztriai kongregációhoz csatolta. Ott is maradt 1722-ig, midőn Sajghó Benedek főapát visszaszerezte régi függetlenségét. Ez idő alatt kétszer is leégett a kolostor, mely azonban 1701. mégis nagy fénnyel ülte meg alapításának hétszázadik évfordulóját. A XVIII. sz.-tól fogva a kolostorban ismét a régi tudományos szellem és tevékenység honolt. 1786 nov. 14. II. József császár eltörölte a szerzetet s azt I. Ferenc csak 1802 ápr. 25. állította helyre, 3 más kolostort és 10 gimnáziumot rendelvén a főapát vezetése alá. 1831., midőn P.-t Kazinczy meglátogatta, a szerzetnek 141 papja s 39 növendéke, köztük 20 doktor volt; valamennyi tudott magyarul, néhány pedig kitünő szolgálatot tett a magyar irodalomnak. A székesegyház belsejét 1868-1872-ig stilszerüen helyreállították. A kolostor egyik legnagyobb kincse a több mint 50 000 kötetből álló könyvtár. 1896 aug. 26. országos ünneppel tették le az ország ezredéves fennállása emlékére az oszlopcsarnok alapját s e csarnokban először Asztrik apát szobrát helyezték el.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is