Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
panoráma panorama
panoráma- panoramic
panorámafel... panning
panorámafel... to pan
panorámasze... panoramic

Magyar Magyar Német Német
Panoráma... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Panoráma

általában tájékoknak, eseményeknek stb. képei, melyek bizonyos módon és eszközökkel a valóságnak csalódását keltik; az eszközök vagy a teljes átnézet utánzása, vagy optikai berendezések és a megvilágítás módja, vagy a néző, esetleg a kép mozgása. A közönséges festmények, első sorban a tájképek, csak annyit állítanak elénk, amennyit a nyugvónak képzelt szemlélő egyszerre áttekinthet, tehát amennyi a szemből mint csúcspontból kiinduló 90 foku kúp alapjába, a látótérbe, befér. Természetes P.-t kapunk, ha p. hegycsúcson állva, körülfordulunk és igy az egész tájék egymásután vonul el szemünk előtt. Ha most azt a hengerfelületet, melyre a tájék mintegy reáprojiciálódik, egy helyen elmetszve képzeljük és egy síkban kiterítjük, a tulajdonképi P. képe áll elő. Hogy ez ismét természetes egymásutánjában szemlélhessük, v. a képet kell szemünk előtt végigvezetni, v. egy hengerfelület belsejében ismét magába visszatérőleg felállítani és a henger közepéről tekintenünk (körkép). E mellett a néző által közvetetlenül nem látható fényforrással, felülről alkalmazott nappali v. kellően elhelyezett mesterséges világítással, ugy világítjuk meg a képet, hogy az a természetesnek csalódását ébressze fel, mihez esetleg még a légköri jelenségek: köd, eső stb. mesterséges utánzása is járulhat.

A P.-t Breysig danzigi építészeti festő találta ki és 1787. Parker Róbert ir festő készítette az elsőt, Edinburg P.-ját kicsinyben; később Londonban 30 m. átmérőjü épületben a Spithead melletti orosz hajórajt mutatta be. Majd Párisban állították fel P.-kat és itt Fontaine, Bourgeois és Prevost tökéletesítették, innen aztán elterjedtek Európa minden nagyobb városába. A német-francia háboru után ismét fellendült a P.-festés, főkép a tekintetben, hogy a Philippoteaux készítette óriási körképen, mely Páris ostromát ábrázolta, a néző közvetetlen környékében valóságos tárgyak, plasztikai részletek helyeztettek el. Azóta a körképeket ily módon kiváló tökélyre emelték és a legkitünőbb művészek vettek részt azok festésében. Nálunk Feszty Árpád a Magyarok bejövetelét ábrázoló kitünő körképe volt az első tulajdonképi P. A 30-as évek óta számos faja a P.-nak jött divatba, igy a dioráma a georáma a neoráma mellett a kozmoráma, melynél egyes vidékek képeit nagyító üvegen át és mesterséges világítás mellett természetes nagyságban látjuk; a pleoráma, mely tengerparti részleteket ábrázol ugy mint azokat a hajóról láthatni, mit a természetet utánzó képnek a néző szeme előtt elvonulásával érünk el; a cikloráma, mely leginkább folyamatokat folyásuk egész kiterjedésében parti tájékaikkal együtt ábrázol; a mirioráma, mely oly módon készített részekből áll, hogy azok a legváltozatosabb módon állíthatók egy képpé össze. Mindezeket a P.-fajtákat azonban a körképek a vásári mutatványok sorába szorították vissza. Szokás még hegységek, folyók egyirányu képeit P.-nak nevezni, de ezeknél a részeknek egymásután való megtekintése, a perspektiva hatása stb. hiányozván, a valóság csalódását sem keltik fel és igy nem is P.-k.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is