Pantográf

oly műszer, mellyel térképeket kisebbített v. nagyobbított mértékben lemásolhatunk. Az egész nem más, mint egy négyszögletes keret, melynek minden sarokpontja csuklós és két oldala meg van nyujtva annyira, hogy A, B és C pontok egy egyenesben feküdjenek. Ha A pontot az asztalon fix megerősítve képzelem, de ugy, hogy az AF rúd azért e körül a pont körül foroghasson, akkor, ha a keret C pontját, melyen fogantyu van, elmozdítom, a B pont is elmozdul, de mindig ugy, hogy A, B és C egy egyenesben maradnak és AB távolság és AC távolság közt fennálló viszony mindig ugyanaz marad. Ebből következik, ha C ponttal bármilyen síkidom határait körüljárom, akkor a B pont egy ehhez teljesen hasonló idomot fog leirni, csakhogy annyiszor kisebb méretben, amennyiszer kisebb AB távolság AC távolságnál. Ha most képzeljük, hogy C-nél egy tű van, mellyel a lerajzolandó térkép vonalain végig megyünk, B-nél pedig egy ceruza, mely egy tiszta papirra nyomódik, akkor a C tűvel körüljárva a másolandó terület vonalait, B ceruza ugyanezt kisebb mértékben megrajzolja. A BDEF csuklók kis kerekeken gördülnek könnyebb kezelés végett, a B ceruzát pedig kis súly terheli meg, hogy a papirhoz kellőképen hozzá nyomódjék. Természetesen, ha a tűt és a ceruzát fölcseréljük, hogy B-nél lesz tű, C-nél ceruza, akkor a B alá tett térképről C-nél nagyobbított másolatot kapunk. Hogy a kicsinyítés illetőleg nagyítás mértékét szabályozhassuk, a BDEF trapézalakja változtatandó, mi végett a D és E csuklók szétszedhetők. A négyszög változtatása azonban mindig csak ugy lehet, hogy BD = EF és BE = DF legyen. A műszer feltalálója Scheiner Kristóf jezsuita volt a XVII. sz.-ban, de ő még nem ezt a tökéletesebb alakot használta, hanem egy nehezebb kezelésüt, mely ma már gyéren van használatban.

Forrás: Pallas Nagylexikon