Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
pap cleric
pap clerical
pap clerk
pap clerk in ho...
pap crow
pap divine
pap minister
pap parson
papa dad
papa daddy
papa papa
papa pater
papa pop
papagáj parrot
pápai apostolic
pápai pontifical
pápai fejdí... tiara
pápai hatal... tiara
pápai méltó... tiara
pápai tiara... tiara

Magyar Magyar Német Német
pap Priester (r...
pápa Papst (r)
papagáj Papagei (r)...
pápai päpstlich
papi priesterlic...
papír & pap... Papier (s)
papírlap & ... Blatt (s)
papírvágó k... Papiermesse...
papírzacskó... Tüte (e)
paplan Überschlagl...
paprika Paprika (r)...
paprikajanc... Kasperie (r...
paprikás cs... Paprikahuhn...
papság Geistlichke...
papság Priestersch...
papság & pa... Priesteramt...
papszentelé... Priesterwei...
papucs Pantoffel (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pap

híres emberek

1. (Kohn) Dávid, l. Koh.

2. P. Endre, költő és publicista, szül. Zsarolyán (Szatmár) 1817., megh. Pesten 1851. Iskoláit Debrecenben végezte s eleinte az egyházi pályára lépett, később azonban megváltoztatván szándékát, Sárospatakon a jogot hallgatta. Ekkor lépett fel az irodalomban először nyilvánosan az ifjuságtól kiadott Parthenon címü zsebkönyvben. Joggyakorlaton Kölcseynél, akkor Szatmár vármegye főjegyzőjénél volt Csekén, s 1840. letette az ügyvédi vizsgát, azonban e pályáról csakhamar lemondván, az irodalomnak kezdett élni. Apró lirai dolgozatok mellett e korszakra esik első balladája is, mely a Kisfaludy-társaság pályázatán jutalmat nyervén, nevét ismeretessé tette. Kölcsey összegyüjtött munkáinak szerkesztését is majdnem egyedül P. végezte, mert Szemere, Eötvös és Szalay, kiknek neve a címlapon szerepel, a felügyeleten kivül egyébként nem avatkoztak a munkába. 1842. Szatmáron lakott, itt látogatta meg Petőfi. Részt vett a szatmárvármegyei szabadelvü párt alkotmányos küzdelmeiben s mérsékelt hangjával, szelid jellemével nem kis hatást gyakorolt pártfeleire. Közgyülési tudósításai az Erdélyi Hiradóban és a Pesti Hirlapban a kiválóbbak közé tartoztak. A megyei viták elmérgesedtével gazdálkodni vonult vissza és ügyvédkedett, egyúttal vezércikkeket és egyéb publicisztikai dolgozatokat irt a Pesti Hirlapba, mint Eötvös és Szalay hive, s mindvégig e lapnál maradt. 1848-ig családja körében élt, akkor Szatmár vármegye egyik kerületének képviselője lett s a magyar minisztérium megalakulásakor közoktatási tanácsossá nevezték ki. A világosi katasztrófa után az irodalom központjába, Pestre költözött, de alig két év mulva meghalt. Jeles lirikus volt; eleinte Kölcsey hatása alatt fejlődött, később Goethe és Heine voltak kedvelt költői; főleg kedélydalai tetszettek egyszerü melegségökért és formatisztaságukért. Balladáiban a kor divata szerint a szónokias pátosz uralkodik. Próza munkáiban is jeles stiliszta volt. Vezércikkei mellett igen értékes dolgozata Kölcsey Ferenc jellemzése a Magyar státusférfiak és szónokok könyvében. Mint műfordító is kitünt, Heineból, Goethéből s Uhlandból fordított, igen jelesen fordította Cicerót is. Összegyüjtött munkáit Csengery Antal és Kemény Zsigmond báró adták ki: P. E. hátra hagyott munkái címen (Pest 1852).

3. P. Gyula (nógrádi), költő, szül. Felső-Pálfalván (Nógrád) 1843 máj. 20., földbirtokos nemes szülőktől; a család nemesi előneve «révkomáromi». Losoncon kezdte iskoláit, Selmecbányán folytatta és Sárospatakon végezte, hol Erdélyi János nagy hatással volt fejlődésére és irodalmi tanulmányaiban külön is vezette. Kiváló kedvvel foglalkozott a népköltészettel, sok mesét és népdalt gyüjtött s a népköltés műformáit saját költeményeiben is alkalmazta. Irodalmilag Arany János Koszorujában lépett föl, először egy fordított verssel, majd Szép piros, Örzsébet c. népballadával. Azóta a Vasárnapi Újság, Magyarország és a Nagyvilág, Nefelejts, Hölgyfutár, Fővárosi Lapok, Hét, Új Idők közölték költeményeit, részint Nógrádi (megkülönböztetésül egy hasonnevü irótól), részint a nélkül. Szent Péter c. verse Arany L. pályanyertes Elfridája mellett dicséretet nyert a Kisfaludy-társaságnál. Dolgozótársa volt Abafi Figyelőjének és a Nyelvőrnek. Irodalmi érdekü cikkeket is irt a lapokba, többnyire névtelenül; nagyobb tanulmánya: Erdélyi Jánosi irdalmi hatása, a Helfitől szerkesztett Magyar Újságban jelent meg névvel. Nevezetesebb népköltési gyüjteményeink közé tartozik az ő Palóc népköltemények c. mese- és dalgyüjteménye (Sárospatak), jeles tanulmánnyal a palóc nép szokásairól és etnográfiai sajátságairól; a mesék a tanulmánnyal együtt angol nyelven is megjelentek The Folk-Tales of the Magyars collected by Kriza, Erdélyi, Pap and others c. London). P. az ügyvédi vizsgálatot 1868 nov. letette s azóta Füleken él, részt vesz a közéletben is. Pósa Lajos neki ajánlotta Tiz év alatt c. verskötetét.

4. P. Henrik, genrefestő, szül. Kassán 1864. Gimnáziumi tanulmányait kitünő eredménnyel a budai főgimnáziumban 1882. végezte s ugyanekkor, művészi vonzalmának engedve, a müncheni művészeti akadémia növendékei közé iratta magát, hol 1883. bronz, a következő évben pedig ezüst éremmel tüntették ki természet után készített rajzaiért. A festőiskolát Löfftz vezetése alatt három esztendeig látogatta s e közben nagy kedvvel foglalkozott a rézkarc technikájának elsajátításával is. E téren produkált munkáiért 1886. bronzérmet kapott a tanári kartól. Katonai kötelezettségének eleget téve, 1889. a Benczur Gyula vezetése alatt álló mesteriskolába lépett s egyúttal tevékeny részt vett a képzőművészeti társulat kiállításaiban. Jelentékenyebb festményei: A hadi zsákmány, mely Amerikába került; Október elseje, Melyik itt a Lizi kisasszony? (mindkettő ő felsége a király birtokában) s Az üres bölcső. Rézkarcai közül felemlítendők: A börtönben, Baditz Ottó, a Vig társaság, Vágó Pál s Tisza Kálmán arcképe Benczur Gyula olajfestménye után. Az 1891-ben rendezett legyezőkiállításon a műbarátok köre harmadik díjjal tüntette ki Lepkét fogó faunok címü legyezőlapját.

5. P. Zoltán, iró, költő, szül. Budapesten 1862 márc. 1. Iskolai tanulmányai végeztével Szegeden hivataloskodott, majd a fővárosba tette át lakását, hol szintén a tisztviselői pályán működött. A magyar dalszerzés iránt is nagy hajlamot érezvén: egészen az irodalom és a dalköltés terére lépett, melyen hamar népszerü lett s dalai, melyekben eredeti fordulatok s igaz magyaros érzület nyilatkozik, hamar elterjedtek. Első nagyobb sikerü dalát: Iszogatok, dalolgatok id. Ábrányi K. harmonizálása s letétele mellett bocsátotta közre, s azóta különféle kiadóknál számos kedvelt és keresett népdala forog közkézen, melyeknek nemcsak dallamait, hanem szövegeit is maga irja. 1893. a Petőfi-társaság tagjai közé választotta. Önálló verskötete is jelent meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is