Pápafű
növény
áldott fű, áldott tövis, Cnicus L.), a
csövesfészkesek fajaszakadt füve, a búzavirággal közelebbről rokon, de a külső
tányérkaforma csipkés bóbita tőle megkülönbözteti. A C. benedictus L.
(Centaurea benedicta L.), szent bogács, bencésfű, keserü bogács, egynyáréltü
fű. Görögországban és Keleten. Nálunk itt-ott termesztik s az ilyen helyen el
is vadul (Vizslás, Nógrád vármegye), a kulturával Norvégiába és É.-Amerikába is
eljutott. 2-4 dm. magas, ága berzedt, levele szöszös és ragadós szőrü, váltakozó,
szárnyaltan öblös, a fészekpikkellyel együtt tövises, virága sárgálló, fészke
csaknem kúpalaku. Az egész növény (herba cardui benedicti) frissében
kellemetlen szagu, nagyon keserü, nem zamatos. Tartalma kristályosodható
keserüség, a cnicin, sok káli- és mészsó. Virágostól hathatós orvosság volt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|