Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
pappá szent... to ordain
pappá szent... to order

Magyar Magyar Német Német
Papp... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Papp

1. (Kovács) Gábor (vöröski és érsemlényi), a dunántuli ref. egyházkerület püspöke, született Vilonyán (Veszprém) 1827 szept. 10., meghalt Rév-Komáromban 1895 nov. 2. Elemi s középiskolai tanulmányait atyja Papp István vezetése alatt Vámoson, a bölcsészeti s jogi tanfolyamot a pápai ref. főiskolában végezte. 1847 őszén Bécsbe ment magánnevelőül Huszár József báró fia mellé, honnét dolgozatokat küldött a Jókai által szerkesztett Életképekbe s a Kovács Pál Hazánk címü győri lapjába, mint első irodalmi kisérleteit; s ott laktában, mint szabadságért lelkesülő ifju, részt vett az 1848-iki tavaszi fölkelés izgalmaiba. Az ostromzár alatt Huszár báró segélyével szerencsésen kiemenkülvén az osztrák fővárosból, azonnal a honvédek közé lépett, s Tisza-Füredig Guyon, azontul a szabadságharc végeig Kmety tábornok seregében szolgált, és mint vitéz katona s nagy műveltségü ifju századosságig emelkedett. Részt vett az említett tábornokok alatt az iglói, branyiszkói, kápolnai s mezőkövesdi ütközetekben, Hatvan bevételénél, Buda ostrománál, Pétervárad felmentésében, s a Törökországba menekülést fedező lugosi táborban is. A nemzeti hadsereg feloszlása közben 1849 aug. 2. osztrák fogságba esett s a temesvári sáncokban volt elzárva három hónapig, honnét mint súlyos beteg bocsáttatott szülőihez; de azontul is több ízben kihallgatták, bekisérték s a legszigorubb rendőri felügyelet alatt tartották. Nyugalomra vágyva, 1850 második felében papi pályára szánta magát s lelkészi hivatalt viselt az arácsi, litéri, vörösberényi s vilonyai egyházakban. 1859. élénk részt vett a protestánsok jogait megtámadó pátens elleni mozgalomban, s ennek a veszprémi egyházmegyében egyik vezére volt; de munkás része volt a veszprémvármegyei honvédegylet megalapításában is, melynek jegyzője s későbben elnöke lett. 1875. az enyingi kerület országgyülési képviselőjévé választotta. 1868-ban a veszprémi ev. ref. egyházmegye esperesévé, 1873-ban a dunántuli egyházkerület főjegyzőjévé, 1874-ben pedig püskökévé emelte. Tekintélyes és előkelő tagja volt a magyarországi egyetemes ref. egyház zsinatjának, s a konventnek is. Előbb a szőnyi, 1878-ban a révkomáromi első rendü ref. egyház választotta meg lelkészévé, s ugyanakkor a révkomáromi honvédegylet elnöki székével tisztelte meg, s a városi képviselő bizottság is tagjai sorába iktatta. A püspöki állás folytán az új főrendiházban is széket és szavazatot nyert; s annak ülésein, különösen a polgári házassági s egyházpolitikai viták és szavazásokban buzgó részt vett. Egyházi dolgozatai a protestáns szaklapokban, s részint önálló füzetekben is jelentek meg; az ekklézsiákhoz az iskolaügyben intézett lelkes szózatát a veszprémi egyházmegye nyomatta ki saját költségén. 1871. egy kötet verse is látott napvilágot. V. ö. Vasárn. Újs. 1874. 37., arcképpel; enkrologjai 1895-ből a lapokban.

2. P. Károly, ref. lelkész, szül. Kishartán (Pest) 1832. Dunapatajon, Halason és Kecskeméten tanult s a teologiai tanfolyam végeztével 1856-ban külföldre ment, hol egy tenévet a hallei és utrechti egyetemen töltött. Hazatérve, előbb Nagy-Kőrösön és Kecskeméten káplánkodott, azután 1860-tól Halason tanár, 1862-től Pesten káplán és segédtanár volt, mig 1863. u. o. teologiai tanárrá választatott. 1865. laskói, 1874. sziget-szent-miklósi lelkész lett, jelenleg pedig 1884 óta mint a budapesti egyház második lelkésze működik. A dunamelléki egyházkerületnek tanácsbirája, a magyar prostestáns irodalmi társaságnak választmányi tagja. A mellett, hogy a legkiválóbb egyházi szónokok közé tartozik, jelentékeny irodalmi munkásságot fejt ki. Művei: A biblia istentől ihletett (az egyik Monod után átdolgozva, Kecskeméti Protestáns Közlöny 1859); A biblia titkos könyvei (Egyházi Szemle 1875); Jézus élete és a jövő egyháza (Lang H. után fordítva a Teologiai Értekezések közt, Budapest 1875); Bibliai történetek (Népiskolai tankönyv, Kecskemét 1877, 3. kiad. Budapest 1884); Bibliai történetek (Kecskemét 1877, új kiad. Budapest 1889); Esti harang (Imakönyv, u. o. 1878); Keresztyén erkölcstan (u. o. 1882); Ünnepi és alkalmi prédikációk (u. o. 1889); A vándor útja istenhez (imakönyv, u. o. 1892); Az életről és a halálról a természeti és lelki világban (Drummond H. után ford., u. o. 1893).

3. P. Miklós, lapszerkesztő és iró, szül. Deésen 1837 okt. 29., megh. 1880 febr. 12. Tanulmányait Kolozsvárt kezdette, azonban beteges volta miatt abbahagyta s egészsége helyreállítása céljából atyjának keresztesi birtokára ment, hol szépirodalmi és történelmi tanulmányokkal foglalkozott. Irodalmi működését a Kolozsvári Szinházi Közlönyben kezdette, majd a Korunkban és Kolozsvári Közlönyben folytatta. 1867. a balközép politikáját követő Magyar Polgár c. lapot alapította Kolozsvárt, mely 1886-ig fennállott. E lapot az irodalmi vállalatok egész sorozatával (Jónás Lapja, Történeti Lapok, Hölgyfutár) hozta kapcsolatba. De P. a hirlapiráson kivül történelmi és szépirodalmi munkásságot is fejtett ki. Történelmi dolgozatai közül nevezetesebbek: A fölségsértési pör Magyarországon 1795-ben; Egy rendőrkém az ifjak társulatában; Adalék a Lovassy-pörhöz; Adalék Kossuth Lajos 1837-iki nótapöréhez; Id. czegei Wass György naplója; Néhány hadi törvényszéki itélet Haynau korából; Egy mennyegző a mult században; Egy érdekes adat az 1848-49-iki román népfölkelés történetéből stb. Szépirodalmi téren: Egy szép asszony története címü két, s a Törvényszék otthon, Rabasszony, Mit beszél a világ, Vádlottak padján címü egy kötetes regényt irt. Ezeken kivül számos rajzot és elbeszélést irva, a szinpad számára is dolgozott s Bajszerző vígjátéka egy pályázaton dicséretet nyert, mig Judith asszony a kolozsvári, Az ördög bibliája pedig a budapesti népszinházban is szinre került. A 60-as években nagyobb utat tett Német- és Franciaországban, s kevéssel utóbb Olasz-, Görög-, Törökországban, továbbá Sziriában és Palesztinában, honnan Egyiptomon át tért vissza hazájába. Tagja volt a Petőfi- és Kemény Zsigmond-társaságnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is