Papsajt

(csúszóka a Balatonnál, Malva L., Bismalva Med.), a mályvafélék egy- v. többnyári füve. Levele kerek szögletes, szabdalt v. ujjas karéju. Virága a levél tövében csoportos vagy magános, ritkán szártetőző fürt. Öthasábu kelyhén kivül háromlevelü külső kelyhe van. Magrejtője kerek több rekeszü, rekesze egmyagu, a középponti oszlop körül kis sajtot ábrázol, éréskor egy-egymagu gerezdre hull szét. 16 faja (hazánkban 7) az óvilágban terem, Amerikában behurcolódott. A M. alcea többnyári, egész 1,25 m. magas, durva szőrü. Európa közép és déli részén, hazánkban is terem, de a hasonló pézsmás P.-tal együtt (M. moschata L.) kertbe is ültetik. A bodros M. vagy fodor-M. (M. crispa L.) levele kerekded, az alja szivformán metszett vagy csaknem paizsdad, többnyire hét karéju, bodros. Egynyáréltü, Sziriából ered, itt-ott elvadul, szára rostját felhasználják, fiatal leveleit főzeléknek készítik. A M. vulgaris Fr. és M. rotundifolia L. (apró vagy uti mályva, haslágyítófű) 1-3 nyáréltü, levele kerekded, virága csoportos, fehér vagy pirosas, apró. Hazánkban, kivált ház körül. udvarban, elhagyott helyen gyakori, a földön hever. A M. silvestris L. (nagyobbik P.) nagyobbra nő, nagyobb, piros virágu.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Szentsimeonfű)