Parahiba

(Parahyba), két folyó Braziliában:

1. P. do Sul (a. m. D-i P.) a Serro do Marón S?o Paulóban ered, eleinte DNy-nak folyik, azután hirtelen irányt változtat, áttör a Serra Geralon és ÉK-nek keresztül folyi Rio de Janeiro államon, mig végre 950 km. hosszu folyás után Campos alatt az Atlanti-oceánba torkollik.

2. P. do Norte (a. m. É-i P.), 370 km. hosszu parti folyó a róla elnevezett braziliai államban. Teixeira közelében ered, számos sellőt alkot és széles, mocsárokkal környékezett öböl alakjában torkollik.

3. P. a braziliai Egyesült-Államok egyike Pernambuco, Rio Grande do Norte és az Atlanti-oceán közt, 74 731 km² területtel, (1888) 496 618 lak. A partvidék sík, az állam belsejét dombok takarják. K-en a Rio Guaju, Camaratuba és P. parti folyók, Ny-i részét az É.-nak tartó Rio das Piramhas öntözi. A dombos vidéken a talaj homokos és nagyobbára kopár, csakis sűrü, a száraz évszakban lombtalan bozótok takarják. A magas őserdők és a termékeny talaj csak a folyók mentén és a Ny-i emelkedettebb vidéken találhatók. A talaj ezen kedvezőtlen alkotása és az időnkint el-elmaradó esők a földmívelés fölvirágzását megakadályozták. Mindamellett kukoricán, maniokon és hüvelyeseken kivül termesztenek cukornádat, pamutot, kakaót, rizst, dohányt, némely magaslaton kávét, továbbá kitünő gyümölcsöt; az erdőkben azonkivül vannak értékes festék- és épület-, meg gummifák. Az állattenyésztés csekély; bányászat nincs; az ipar primitiv.

4. P., az ugyanily nevü állam fővárosa, 100 km.-nyire Pernambucótól, a P. jobb partján, 20 km.-nyire a tengertől, vasút mellett, (1892) 40 000 lak., akiknek egy része az állam termékeinek exportjával foglalkozik; székesegyházzal és egy egykori jezsuita kollegiummal.

Forrás: Pallas Nagylexikon