Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Parana... ----

Magyar Magyar Német Német
Parana... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Parana

1. D.-amerikai 3560 km. hosszu folyó, amely a Paraguaj és Uruguajjal egyesülvén, a La Platát alkotja. Mato Grosso, Minas-Geraes és S?o Paulo határán a Rio Grande és Paranahiba egyeüléséből ered. A Rio Grande (P. vagy Para), a fő forrásfolyó, a D. sz. 22°15" alatt a Serra da Mantiquerában, a tengerparttól 80 km.-nyire ered; eleinte nagyon kanyargós folyásu. Paraguaj határához érvén, D-nek folyik, Paraguaj és az argentinai Corrientes határán pedig Ny-nak egészen addig, mig leghatalmasabb mellékfolyóját, a Paraguajt föl nem veszi. Innen tul D-nek és végül DK-nek tart, mig San Pedrónál (D. sz. 33°40") szétágazását meg nem kezdi és a La Platába ömlik. Torkolatának ágai közül a legészakibb az Uruguajjal egyesül. Felső részében jobbról fölveszi a Rio Racurit, a Verdet és Pardót, amelyek mind a Serra Cayapóról jönnek, balról a Tietét, Parana-Panemát (a Tibagival), az Ivahit és Iguasszut. A Paraguaj fölvétele után még egy nagyobb folyó, a Rio Salado ömlik belé, amely a Közép-Cordillerákban Juramento néven ered és Sta Fénél torkollik. Felső részében a D. sz. 24°4" alatt a P. egy földháton áttörvén, a hires Salto-Grande de la Guaira vagyis Salto das Sette-Quedas nevü vizesést alkotja. 250 km.-nyire Corrientes fölött vannak a legalsó kataraktái, az Apipei saltos, amelyek a hajózásnak szintén gátat vetnek. Mellékfolyóinak szintén számos kataraktája van. A legalsó kataraktái alatt a szélessége 220-2600 m., a Paraguaj felvétele után pedig 2-6 km. közt váltakozik. Legmélyebb (30 m.) torkolati ága a P.-Guazu. Mivel az esőzések évenként 4-5 m.-nyi áradást okoznak, a mélyebb (5 m.-ig) járatu hajók Rosarióig meghetnek föl. Legnagyobb vizállása febr. vagy márc., legkisebb aug. vagy okt. hónapokban van.

2. P., a braziliai Egyesült-Államok egyike Sta Catharina, az Atlanti-oceán, Mato-Grosso, Paraguaj, Corrientes argentinai tartomány és S?o Paulo közt. Felülete nagyobbára fensík, amely Ny-on átlag 200 m. K. felé lassan emelkedik és végül a Serra do Mar, Serra Org?os és Serra Cadiasban meredeken ereszkedik le a keskeny parti lapályra. A fensík, amelyen É-nak, ÉÉNy-nak és néhol Ny-nak húzódnak a domb- és hegyláncok, nagyobbára camosból, termékeny, fűvel benőtt térségekből áll, amelyeket elszigetelt kisebb erdők meg-megszakítanak. Nagyobb részét a P. és mellékvizei öntözik. A mérsékelt éghajlatu fensíkon leginkább a középeurópai gabonanemüeket és gyümölcsöket, a keskeny, forró és esős parti lapályon pedig pamutot, cukornádat és kávét termesztenek; ugyanitt pompáznak trópusi bujaságban az őserdők. A földmívelésen kivül a fensíkon a lakosság fő foglalkozása az állattenyésztés. Fővárosa Curitiba.

3. P., Bajada del P., Entre Rios argentinai tartomány fővárosa, a P. balpartján, Sta Fével szemben, vasút mellett, (1888) 18 000 lak., kikötővel, amelybe a tengeri hajók is feljöhetnek; egyenes, de kövezetlen utcákkal, néhány szép nyilvános épülettel. 1852-60. az argentinai szövetség fővárosa volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is