Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Paréj... ----

Magyar Magyar Német Német
Paréj... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Paréj

növény

vagy paraj Amarantus L., a. m. hervadatlan, helytelenül Amaranthus; Albersia Kunth, Euxolus Raf.), Diószegiék a Spinaciát nevezik igy, de rendes neve a spinót vagy spenót, az amarantust a magyar nép nemcsak egyszerüen, de összetételben, sőt melléknévvel is P.-nak nevezi (disznó-P., vörös P.). Az amarantus a róla nevezett család egynyáréltü füve, mintegy 50 faja (hazánkban 6) mind a két földségnek meleg vagy forró vidékén terem. Levele váltakozó, álfüzérje szártetőző v. a levél tövéből nő, gyakran ágas-bogas, leple meg hegye-levele hártyanemü, a szine hervadás után is megmarad. Legismeretesebb a disznó-P. (A. retroflexus L.), mezőn, gazos vagy mívelt helyen gyakori, a disznó szereti. A mult század közepe táján hurcolták be Amerikából. Az A. caudatus L. (vörös P., bársonyka, bársonyvirág, ezerszép, börzsönyvirág, bársony-P., szerelemfű, flosamoris), Peruban, Persiában és Cejlonon honos, álfűzérje hosszu, fark módjára csüng, sötétpiros, néha más része is többé-kevésbbé piroslik, máskor meg az egész zöld marad (A. caudatus viridis). A következő fajokkal gyakran kertben díszlik. Az A. speciosus Sims. hasonló, de az ága vastag, tornyos álfüzérje fölálló, levele karminszinü. Egész 2 m.-nyire megnő. Az A. sanguineus L. 9-12,5 dm. magas, levele hosszas tojásdad, kihegyezett, a visszája barnássárga-piros. Az A. salicifolius Veitsch 1 m. magas, tornyos növésü, levele hosszu, bodros, eleinte bronzszinü zöld, később fénylő sárgapiros. Az A. tricolor L. (papagájtoll) Kelet-Indiában és Khinában 3-6 dm. magas, levele szép, tojásdad-lándsás, zöldsárga és sötétpiros, virágcsomója a levél tövéből nő. Az A. Blitum L., A. silvestris Derf., A. litoralis Host, ester- vagy östör-P. Benkőnél, A. prostratus Balb. és A. viridis L. hazánkban is gazos v. mívelt helyen terem, spinótféle ételnek főzik. Jó trágya lesz belőle, magvát a baromfi eszi. Az A. frumentaceus Buchan, (l. Gabonaparéj). Az A. oleraceus L. kelet-indiai, jávai és egyiptomi, szára 6 dm., levele tojásdad, tompa vagy csorbult, bodros, virága halaványzöld. Hazájában kedvelt főzelék. Az A. melancholicus L. braziliai főzelék, Ny.-Indiában orvosság. Piros fajtájával a virágszőnyeget díszítik. V. ö. Willdenow, Historia Amarantorum (Berlin 1790).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is